Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-17
15 Nem a vita jellemzi a vi szonyt - Interjú Somogyi Ferenccel, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével Új Magyar Szó 2006. március 17. - Megegyezést írt alá Anca Boagiu román és Baráth Etele magyar integrációs ügyekkel foglalkozó miniszter, amelyben a magyar fél elkötelezi magát arra, hogy támogassa Románia csatlakozását. Melyek azok a területek, ahol rosszul áll az ország? - Hangsúlyozom, hogy Románia európai - de visszatekintve, euroatlanti - csatlakozásának támogatása messze túlmutat az integrációs tematikán. Érdekünk, hogy s zomszédunk, ahol nagyszámban élnek magyarok is, az európai értékek és normák átvételével, gyakorlati alkalmazásával oldja meg azokat a problémákat, amelyek közvetve vagy közvetlenül másokat is érintenek. Ebben az összefüggésben az előrehaladás jól mérhető az egymást követő európai uniós értékelésekben. A következő jelentés már meghatározó lehet a tekintetben, hogy megvalósulhate közös törekvésünk: Románia, Bulgáriával együtt az Európai Unió teljes jogú tagja lesze eredetileg tervezett időpontban, 2007. január elsején. A még megoldásra váró kérdések közül kiemelném a korrupció megszüntetésével kapcsolatos tennivalókat, a környezetvédelem területén lévő hiányosságokat és az európai unióban meghonosodott szellemmel még nem minden összefüggésében harmonizáló versenyfeltételeket. - A hírek szerint két országjelentés várható: májusban és novemberben. Melyik lesz sorsdöntő? - Úgy vélem, hogy ami a tartalmi állásfoglalásokat, a hangulat alakulását nagyon befolyásolja, a májusi lesz, függetlenül attól - és ezz el mindenki számol , hogy ettől kezdve még fél év áll rendelkezésre az akkor azonosított problémák rendezésére. - Eddig az elemzők úgy vélték, hogy az Európai Uniónak mindenféleképpen szüksége van erre a két országra, függetlenül attól, mennyire felkész ültek. Most viszont úgy tűnik, mintha a régi tagországok nem lelkesednének a további bővítésért. Mennyiben helytálló ez a megállapítás? - Az Európai Uniónak nemcsak Romániára és Bulgáriára, de a térség más országaira is szüksége van. A hiteles integráció s perspektíva azonban akkor realizálható, ha az országok eleget tesznek a követelményeknek, és teljesítik a harmonizációhoz szükséges feladatokat. Az utóbbi időben, nem utolsó sorban az európai alkotmány ratifikációja kapcsán felmerült problémák és a köl tségvetés tervezésénél mutatkozó ellentétek miatt nagyon tartózkodó, a bővítést nem igazán szorgalmazó hangulat alakult ki az Európai Unión belül. Ehhez hozzájárult az a tény, hogy a régi tagországok jelentős részében megmutatkozó gazdasági és szociális pr oblémák időben egybeestek az új tagok csatlakozásával. Ez viszont Románia és Bulgária esetében nem változtat az eredeti célkitűzéseken. Legfeljebb annyiban érzékelhető, hogy az EU valóban komolyan fogja venni a megállapított feladatok teljesítését, illetve számonkérését. - Az Európai Parlament szinte feltételként jelölte meg a kisebbségi törvény elfogadását, amely most stagnál. Mit jelent ez a csatlakozás szempontjából? - A megfogalmazott tagsági kritériumok között szerepel az Európában elfogadott ember i, kisebbségi jogok érvényesítése, gyakorlati alkalmazása. A romániai kisebbségi törvény konkrétan nem szerepel ebben a körben. Úgy vélem, hogy ha e tekintetben el őremozdulás történik, akkor ez a téma nem fogja hátráltatni a csatlakozást, annak ellenére, hogy ez nem csak román relációban, de az integrációs folyamat különböző stádiumában lévő országok, SzerbiaMontenegró, Macedónia tekintetében is nagyon fontos szemp ont. Az viszont magától értetődő, hogy mi nagyon szeretnénk, ha az együttes kormányülésen születetett megállapodás értelmében a kisebbségi törvény eredeti tartalmával mihamarabb megkapná a parlamenti jóváhagyást, és életbe lépne. - Mennyire figyel fel az EU a magyarellenes hangulatra, retorikára?
