Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
51 Autonómiakövetelések a Nyergestetőn Erdély.ma [ 20060316 - 08:10:18 ] Forrá s: Dobos László, Hargita Népe Nincs erdélyi magyar, akinek a Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestető hallatára ne dobbanna meg a szíve. Sok győzelmet és vereséget megélt történelmünk egyik legismertebb színtere. Itt a Nyerges kesken y vállán próbálta megállítani a beözönlő orosz csapatokat 1849. augusztus elsején Gál Sándor honvédezredes maroknyi csapata. Hősi önfeláldozásuk emlékére kőkeresztet állított a kegyelet, amelyet minden évben kétszer, augusztus 1én és március 15én koszorú znak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Idén a hagyományos, Nyergestetői emlékünnepségét a csíkszentkirályi önkormányzat szervezte. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, ünnepi beszédében azt hangsúlyo zta ki, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Szentkirály polgármestere szerint az erdélyi magyarság legfőbb kincse az összefogás kell legyen. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fonto s az autonómia, az, ami mindig szúrta a bukaresti politikusok szemét. Borboly szerint a nemzeti érdekeinkért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ezt követően Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke fogalmazta meg gondolata it, hangsúlyozva, hogy az autonómia törekvések ott kell legyenek a székelység modernkori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. Ráduly szerint a majdani Európiai Unióban az európai autonómia formákat kell k övetni. Az ünnepi beszédek között a szentkirályi Dajka Mihály tárogatózott, Nagy Melinda pedig elszavalta Petőfi A szabadsághoz c. versét. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes általános iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat . Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel, és koszorúzással zárult. vissza Tízezer ünneplő az RMDSZ központi megemlékezésén Erdély.ma [ 20060316 - 07:08:21 ] Forrás: Bíró Blanka, Krónika „Üdvözlégy, születésed na pján, magyar szabadság” – köszöntek a szónokok Kézdivásárhelyen, az RMDSZ központi március 15ei megemlékezésén, amelyre közel tízezres tömeg gyűlt össze. Az ágyúöntők és szabadsághősök városában már reggel megkezdődtek a koszorúzások, a céhes város főteré n felsorakoztak a Duna Televízió közvetítőkocsijai és kamerái. A 15. székely határőr- gyalogezred hagyományőrző csoportjainak színpompás, hetyke bevonulása adta meg a kézdivásárhelyi rendezvény igazi hangulatát, pirosfehérzöld szalagokkal feldíszített pa ripáikat ugratták a legények, a szekereken népviseletben feszítő férfiak és asszonyok teli torokból fújták a Kossuthnótákat. Annak ellenére, hogy a Duna Televízió élő közvetítése miatt a programot percre pontosan egyeztették, késtek a programpontok, hisze n megállás nélkül özönlöttek a lovasok és a szekerek Kézdivásárhely főterére, ugyanis minden felsőháromszéki falu képviseltette magát. Az ünneplőket Török Sándor polgármester köszöntötte, aki szerint „a szabadságért ma is küzdeni kell, talán még hevesebbe n, mint 15 évvel ezelőtt, hiszen lassanlassan a körmünkre ég a gyertya.” A szülővárosában ünneplő Markó Béla miniszterelnökhelyettes, RMDSZelnök beszédében a magyarság egységének fontosságát emelte ki. Mint mondta, „semmilyen érdek, semmilyen elégedet lenség, semmilyen sértettség, semmilyen türelmetlenség nem jogosít fel senkit ennek az egységnek a megbontására”. Markó az elmúlt évek megvalósításai közt említette, hogy beszélnek magyarul is a hivatalokban. „Ahol nem tudnak magyarul, ott rá kell kényszer ítenünk, hogy megtanuljanak. A rendőr is, a postás is – mindenki, aki a mi kenyerünket eszi” – fejtette ki az RMDSZ elnöke. Markó hitet tett az autonómia ügye mellett. Beszédének e részében egyértelműen utalt a székelyudvarhelyi nagygyűlésre. „Jó lenne, ha az autonómiát nyilatkozatokkal vagy kiáltványokkal meg lehetne valósítani. Jó lenne, ha ma kikiáltanánk, és holnap arra ébrednénk, hogy van autonómiánk” – fejtegette Markó, aki szerint azonban az autonómiáért dolgozni kell, tégláról téglára föl kell építe ni. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A bizonyos román
