Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
47 rendezvényekre, tankönyvek kiadására fordíthatják, a tanárok bérére, illetve egyéb fenntartási költségek pótlására ezek a pénzek nem csoportosíthatók át. vissza Nyomásgyakorlást emlegetnek a szerbek - A délszláv háborúk menekültjei nagyobbrészt a Vajdaságban telepedtek le Magyar Nemzet 2006. március 16. Szerző: Sebestyén Imre Zsarolás – ezzel a címmel ismerteti az egyik újvidéki szerb napilap azt a európai parlamenti néppárti kezdeményezést, amely szerint be kell emelni Vajdaság ügyét is az EUb ővítési stratégiába, magyarán – mint ahogy azt a négy magyar képviselő, Becsey Zsolt, Gál Kinga, Schöpflin György és a felvidéki Duka Zólyomi Árpád javasolja Brüsszelben – a Vajdaság soknemzetiségű voltának megőrzése legyen tárgyalási és csatlakozási felté tel. Önszervezési jog. A Vajdaságnak korszerű európai régióként önszervezési jogot kell adni Szerbia alkotmányának alapján. Belső berendezését és működését önállóan és saját szükségleteihez mérten kell rendelkeznie – áll abban a platformban, amelyet tegna p fogadott el a Demokrata Párt (DS) tartományi bizottságának választási közgyűlése. Mindez konkrétan törvényhozási és végrehajtói hatalmat jelent az alkotmányos hatáskörök keretében, valamint azt, hogy a szerbiai Legfelsőbb Bíróságnak legyen vajdasági rész lege – derül ki a Dnevnik napilap jelentéséből. A platformot egyhangúlag fogadták el a tegnapi zombori összejövetelen. A DS a vajdasági kormánykoalíció vezető pártja. Szerbiai szinten ellenzékben van. A DS elnöke Boris Tadics szerbiai államelnök – emlékezt et a Vajdaság Ma hírportál. (P. I.) Magyarország folytatja a nyomásgyakorlást SzerbiaMontenegróra a kisebbségi kérdés ügyében, annak ellenére, hogy az Európai Unió megfigyelői missziója megállapította: az Európai Parlament egyetlen határozata sem felel m eg teljesen a valós helyzetnek a terepen – jelentette ki Kszenija Milivojevics, a szerb parlament integrációügyi bizottságának az elnöke. Szerinte a Magyarország által támasztott feltételek már csak azért is elfogadhatatlanok, mert ezzel az EU beavatkozik egy állam belügyeibe. Mint fogalmazott, egy államnak sincs joga arra, hogy korlátozza polgárainak a költözködés szabadságát. Az állam nem ellenőrizheti, hogy hol élhetnek a polgárai, s ha erre vetemedik, s megfosztja őket a mozgásszabadságtól, akkor emberi jogot sért. Szerinte ilyesmi volt valamikor a Szovjetunióban: a polgároknak engedélyt kellett kérniük, ha át akartak költözni a másik városba. Hasonló volt a helyzet Kambodzsában is. Szerbia nem lehet ilyen rendszerű ország, érvelt az elnök asszony. Nem k ívánja a polgárait diszkriminálni nemzeti hovatartozás szerint. Már egy ilyen párhuzam megtétele egy fiatal politikus részéről gondba ejtheti a vajdasági kisebbségieket. Nehezen képzelhető el, hogy Milivojevics asszony ne hallott volna még arról, hogy a ki sebbségek ilyen formájú védelme igenis előfordul az igen fejlett demokráciákban, ha meg akarják védeni egy terület nemzetiségi összetételét. Ha csak ebből a nyilatkozatból ítélnénk – s tartunk attól, hogy általánosítható – , akkor leszögezhetjük, hogy a Vaj daság nemzetiségi összetételének tudatos megváltoztatása, ami azóta tart, amióta e területet elcsatolták, folytatódik. A világháború utáni kolonizálások – amikor is főleg Boszniából és Horvátországból telepítettek át szerbeket az ország legfejlettebb, sokn emzetiségű vidékére, ahonnan közben elűzték a németséget, és a megtorlásnak kitett magyarságot is fenyegette ez a veszély – mindenki előtt ismertek. A legújabb háborúk menekültjei nagyobbrészt ismét a Vajdaságban telepedtek le, s talán az sem véletlen, hog y a magyarok lakta településeken vagy azok közelében a kisebbségi politikusok tiltakozása ellenére is. A parlamenti bizottság elnök asszonya nem lát okot rá, hogy erről egyáltalán tárgyaljanak. Szerinte nyomásgyakorlásról van szó, ráadásul éppen akkor, ami kor Szerbia súlyos gondokkal küzd, és nehéz döntések előtt áll. Nem először fordul elő, hogy Belgrád – nagy problémáira való hivatkozással – az olyan, számára mellékesnek tartott gondokkal, mint a kisebbségi kérdés (a koszovói szerb kisebbség kivételével) nem kívánja lefoglalni figyelmét. Kszenija Milivojevics szerint a javaslat át sem megy az Európai Parlamenten. vissza Orbán Viktor: Eljött az idő - A Fidesz elnöke szerint az országnak nemzeti programra van szüksége Magya r Nemzet 2006. március 16. Szerző: Tábori Gabriella
