Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
43 országban, amely 10 ezer kilométerre van az anyaországtól, ez a kis összejöv etel sokaknak nagyon fontos és mély élményt tud n yújtani. Az eseményen egy rövid köszöntő hangzik el, ezt többnyire a nagykövet tartja, majd pedig magyaros ételeket és magyar italokat szolgálnak fel. Sokaknak ez az egyedüli lehetőségük arra, hogy megismerkedjenek az igazi magyar konyhával. Olaszországb an több városban emlékeztek Olaszország több városában is megemlékeztek 1848. március 15ről. A velencei magyarok Padova és Udine városában ünnepeltek. A hazánkban diplomázott Arthuro Gabbi velencei dialektusra fordította le és olvasta fel a Nemzeti dalt. A firenzei magyarok Kossuth Emília sírjánál emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről. A Rómában élő magyar közösség Türr István garibaldista magyar szabadságharcos tábornok szobrát koszorúzta meg. Nápolyban a magyar Mária, Nápoly királynője kulturális társaság a NATO bázison szolgáló magyar katonákkal és az egyetem magyar tanszékének tanáraival, hallgatóival emlékezett. vissza Közös magyar – szlovén árvíztározót építenének MNO 2006. március 15. 11:21 Közös árvíztározó építését t ervezi Magyarország és Szlovénia magyar területen. A tervezett tározó négymillió köbméter vizet fogadna be az árhullám idejére. Magyarország közös pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz a 600650 millió forintba kerülő terv megvalósításához. A tározó " békeidőben" üres lesz, a Szlovéniából induló, majd oda visszatérő Kebelepatak vizét akkor eresztik bele, ha árhullám vonul végig rajta – tájékoztatott Nádor István, a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a táro zó megépítésével meg lehetne védeni az alsóbb szakasz mentén fekvő magyar és szlovén településeket. A tervezett tározó négymillió köbméter vizet fogadna be az árhullám idejére. Magyarország közös pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz a 600650 millió forintba kerülő terv megvalósításához. vissza Európai jogokat kérnek az erdélyi magyarok - A legnagyobb romániai kisebbség a többségi nemzettel egyenlő, méltósággal élhető életet akar élni szülőföldjén Magyar Nemzet 2006. március 16. Szerző: Lukács Csaba Rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelte március tizenötödikét Székelyudvarhelyen a nagygyűlés mintegy húszezer résztvevője. Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székelységnek! – kérték a többségi nemzetet az erdél yi magyarok, akik emlékeztették a románságot az 1918. december elsején, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés határozatában tett ígéretükre. Évszázados harcban. A székely autonómia nem történelmi előzmények nélküli törekvés – fogalmaz Sz. Lukács Sándor, a té ma kutatója tanulmányában. A Székelyföld Erdély egyik jól körülhatárolható, földrajzi, történelmi, néprajzi tájegysége. Területe 13 500 négyzetkilométer, jelenleg azonban egyesek a szűkebb értelemben vett Székelyföldön csak 10 876 négyzetkilométert értenek , ami 600 települést foglal magában – írja a kutató. Ha összehasonlítjuk a Székelyföld kiterjedését néhány meghatározó európai államéval, látjuk, nem véletlenül nevezik ezt a területet az ott élők „Székelyországnak”. Málta mindössze 316 négyzetkilométer, é s kevesebb mint 400 ezer lakosa van. Luxemburg 2586 négyzetkilométer, kevesebb mint 500 ezer lakossal. A szűken vett Székelyföld lakossága 1992ben 808 827 fő volt, amelynek több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. Bárki beláthatja tehát, hogy a Székelyf öld mind területét, mind népességét tekintve felülmúlja az említett országokat, joggal létezhetne önálló önkormányzati régióként – véli Sz. Lukács Sándor. Az önálló székely hadsereg korai megjelenése mellett a székely sajátos önkormányzatiság, önállóság bi zonyítéka az önálló székely jog létezése. A székely jogról való legrégibb adat 1279ből való. Mátyás király idején, 1466ban Zabolán, az erdélyi vajda összefoglalja és kiadja a „székelyek törvényeit és jogait”. De Ulászló király 1499es kiváltságleve, és W erbőczi Tripartituma is ezt
