Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-02
15 A PPCDUCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alkulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztényszociálisok ugyanis 2004ben a NagyRománia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A fúziós szerződést Gheorghe Ciuhandu - a befogadó PPCD elnöke , illetve az éppen megszűnő UCSt vezető Florin Bejan egyaránt az erős kereszténydemokrata tömörülés irányába mutató újabb fontos lépésként értékelte. Ezzel utaltak arra, hogy a PPCD nem egészen egy éve beolvasztotta a többnyire fiatal vállalkozókból álló Románia Újjáépítésért Szövetséget (URR). Gheorghe Ciuhandu néppárti elnök egyúttal közölte, elfogadja a Demokrata Párt (PD) ajánlatát, és hajlandó tárgyalni egy jobbközép gyűj tőpárt létrehozásáról. Hozzátette viszont, alakulatának kikötései vannak: nem akarja elveszíteni identitását, ezért egy föderatív tömörülés létrehozásában érdekelt. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCDvel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Ebben az összefüggésben Adriean Videanu, a demokraták ügyvezető elnöke válaszolt tegnap Markó Bélának, kijelentve: a PD nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP telj es jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Az ÚMSZnek nyilatkozva a magyar politikus leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. “Igaz - tett hozzá - ezzel a joggal csupán nyomatékos, komoly esetekben szokás élni.” Szájer József arra is rámutatott, hogy HansGert Pöttering EPPelnök még a PD megfigyelői státusának megszavazásakor leszögezte: a demo kratáknak át kell venniük a néppárti értékeket és ezeknek megfelelő politikai programot kell alkotniuk. “Az EPP pedig nagyon komolyan veszi ezt az időszakot” - mutatott rá Szájer. vissza Védőhatalmat a népnek Új Magyar Szó 2006. március 2. Szerző: Szűcs László Új ötlettel rukkolt elő a magyar kormányfőhöz írott levelében a Székely Nemzeti Tanács fáradhatatlan elnöke. Csapó I. József azt kéri, hogy Magyarország kössön megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státus ának gyakorlására a Székelyföld felett. Egyúttal emlékezteti Gyurcsányt, hogy az SZNT felkérte az ENSZfőtitkárt és a Biztonsági Tanácsot, tekintse kiemelt megelőző megoldásnak Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá Székelyföld autonóm státu sának nemzetközi felügyelettel való rendezéséhez. Ha bárki azt hinné, hogy új elemmel gazdagodott a nemzetpolitika fogalomtára, mélységesen téved, Csapó doktor egy korábban többször felvetődött javaslatot melegített fel. Az előzmények a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza. Legalábbis a Korunk egy 2002es számában közölt interjúban Konthur Bertalan, - az MVSZ németországi szervezetének korábbi vezetője - fogalmaz úgy: “azt is javasoltam az első demokratikusan megválasztott magyar kormánynak, hogy próbá lják megszerezni az ENSZben (mint Ausztria DélTirol esetében) a védőhatalmi státust mindazon magyar kisebbségek számára, akik a trianoni és a párizsi békeszerződések után kisebbségbe kerültek a mai Magyarország határain kívül. Erre a felvetésre is féligmeddig elutasító választ kaptunk. Arra hivatkoztak a külügyminisztériumban, hogy a történelmi helyzet nem azonos.” Hogy a tiroli helyzet azonos vagy sem, mindmáig vita tárgya, az viszont bizonyos, hogy tiroliak egy csoportja nemrég Bécsben demonstrált, úgy hogy az osztrák véd őhatalmi szerepre is ráférne már egy memorandum. Figyelemre méltó Bárdi Nándor egy későbbi elemzésében az a megállapítás, miszerint “a Szlovákiával és a Romániával kötendő alapszerződésvitákban (…) egyfajta védőhatalmi státusra is törekedett a magyar po litika. Arról, hogy elértee Magyarország ezt a védőhatalmi pozíciót, megoszlanak a vélemények.” Maga a státustörvény, ezen belül a magyarigazolvány bevezetése tekinthető e pozíció egyik elemének, illetve a nemrég bevezetett nemzeti vízum. Nyilván Csapó Jó zsef nem ezekre gondol, de hogy pontosan mit ért a védőhatalmi státus alatt, arra nem kaptunk választ. Az utóbbi idők megszólalásai sem tartalmaztak új elemeket. Hasonló mondatokban kéri ugyanazt többek mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós, aki szerint “az erdélyi magyar autonómiatörekvésekre adott román válasz indokolttá tenné, hogy Magyarország az ENSZnél védőhatalmi státust követeljen, mint ahogy Ausztria tette ezt DélTirollal
