Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
37 ember személyes szabadságáról beszélt. Kijelentette, nem kérnek sem többet, sem kevesebbet; ugyanannyi jogot kérnek, mint amennyit az EU országaiban élő kisebbségek kapnak. Majd hozz átette: az autonómiaigényt a demokrácia jegyében kell rendezni. Beszédét azzal zárta, egészséget és autonómiát kíván. Nagy ováció fogadta Tőkés László királyhágómelléki püspököt, aki ünnepi szónoklatát Márton Áron püspök gondolataira alapozta: szabad em berhez és néphez méltó életet kívánunk élni, amihez istenadta jogunk van. Szerinte, ha a székelyek nem vívják ki a területi autonómiát, a többi romániai magyar sorsára jutnak, vagyis másodrangúként, kisebbségben kell élniük. Hozzátette: vasárnap egy hattag ú bizottsággal Brüsszelbe mennek, hogy ott is ismertessék a székelység autonómiaigényét. Beszédében arra is utalt, hogy az RMDSZnek is teljes g őzzel kellene támogatnia a területi autonómiát és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, sőt - a püspök szerint - az RMDSZ Operatív Tanácsának bocsánatot kellene kérnie, hogy eddig nem vállalták fel a politika szintjén a területi autonómia kérdését. Az RMDSZ egyébként kérte a szervezőket, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan engedélyezzék a déli koszorúzási ceremóniát. Kérését elutasították, így ezt még az ünnepség kezdete előtt, reggel nyolc órakor megejtették. Az SZNT tegnap kiáltványt is kiadott, melyben több ek között azt kérik a székelyek nevében, hogy a parlament hagyja jóvá Székelyföld autonómiastatútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az EU orvosolja a jogfosztást, és tegye a csatlakozás feltételévé a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását. Az ENSZt ől kérik, gyakoroljon felügyeletet az autonóm státus rendezése felett. Az előzetes híresztelésekre rácáfolva Traian Basescu államelnök nem vett részt a székelyudvarhelyi nagygyűlésen, hanem üdvözletben köszöntötte a magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából. "Március 15e alkalmából üdvözlöm a Magyar Köztársaságot és a világ minden magyarját" - áll az elnök üdvözletében. Az üzenet szövege szerint Románia alkotmánya szerint "szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam", a nemzetközi elvárásokka l összhangban "elismeri, védelmezi és biztosítja a kisebbségekhez tartozó személyek jogait". Szerinte Románia jogrendszere "lehet ővé teszi a kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését és kifejezését". vissza Jogi bizottsági igen a Gozsdu Alapítványra Új Magyar Szó 2006. március 16. "A Gozsduegy ezmény célja partnerségi alapítványt létrehozni két ország, két kormány között. Túlhaladtunk azokon a pillanatokon, amikor Románia gyanakvással tekintett Magyarország felé" - nyilatkozta tegnap lapunknak a Gozsdu Alapítvány politikai jelentőségéről Razvan Ungureanu külügyminiszter, miután a témával kapcsolatban előterjesztést tartott a Képviselőház jogi bizottsága, valamint a meghívott erdélyi ortodox egyházfők előtt. A Képviselőház plénuma, a Külügyminisztérium kérésével egyetértésben, nemrég visszautalt a a Gozsdu Alapítvány ratifikálási egyezményre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a jogi bizottságba. A képviselők ugyanis szükségesnek látták, hogy a szakbizottság kiegészítő magyarázatot fűzzön a tervezethez. A jogi bizottság végül jóváhagyta az eg yezményt, annak ellenére, hogy két, az ülésen jelenlevő képviselő indítványozta az egyezmény visszautasítására. A javaslatot 18 ellen- és négy melletteszavazattal elvetették. Az egyezményhez fűzött bizottsági kiegészítő magyarázatot hasonló többséggel fog adták el. Ennek szövege szerint a román állam kéri, az egyezmény hivatkozási alapja az 1937ben kötött megállapodás legyen. A kiegészítés azt a követelményt is rögzíti, hogy a jelen egyezmény ne korlátozza a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány tevékenységét. R azvan Ungureanu szerint a Gozsduegyezmény egyáltalán nem korlátozza a nagyszebeni alapítvány szerepét és külügyminisztériumi támogatottságát, mi több, a kett ő között kialakulhat egy olyan partneri viszony, amelynek mind Magyarország, mind Románia érdemi hasznát láthatja. Az egyezmény előírásainak részletes bemutatását követően utal arra, hogy ezzel új típusú mecenatúra veheti kezdetét. Példaként hozta fel, hog y Franciaország és Németország, illetve Németország és Lengyelország között is több hasonló egyezmény jött létre.
