Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
35 vállalat ba az akkori magyar nagykövet, Györke elvtárs, valószínűleg azért, hogy megismerjen és maga is felmérje mi az, amire vállalkoztunk. Rögtön arra gondoltam, mi lesz most? Akkor már nagyban folytak a nagyszerb támadások a kezdeményezésünk ellen, s attól tart ottam, talán további bajunk származhat abból, ha politikai akciónkat most még Budapesttel is összekötik. Másfél évtizeddel az 1990es romantikus egymásratalálásunk után elmondható, hogy érett ellentmondásoktól sem mentes - életes kapcsolat alakult ki a z elcsatolt nemzetrészek és az anyaország között. Ez olyan érték, aminek nem szabad veszendőbe menni. Tovább kell haladnunk a Kárpátmedencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja útján. Van azonban valami, ami másfél évtized alatt mit sem változott: az elszakított nemzetrészek kö zösségi tudatának bizonyítéka az autonómiakövetelés. Mint ahogy nem változott Budapestnek az autonómiához való ambivalens viszonyulása sem. Igaz az, hogy sehol a Kárpátmedencében nincs általánosan elfogadott autonómiamodell. Mint ahogy igaz az is, hogy a budapesti üzenet, miszerint akkor támogatunk benneteket, ha majd lesz egységes modelletek, nem felel meg a magyar nemzet érdekeinek. A kisebbségi oligarchák léte tény. Tény az is, hogy nekik a szerbrománszlovák bizalmi minimum elfogadása miatt az aut onómiakövetelések támogatása tilos. Különben kiebrudalják őket a hatalomból: megszűnik számukra a jól jövedelmező "kormányzati felelősségvállalás" lehetősége. Ezt a gordiuszi csomót csak Budapest vághatja ketté. Ha van hozzá politikai akarat. Néha az a b enyomásunk, hogy Budapesten egyesek felmennek a Gellérthegyre és ha ott szétnéznek úgy tűnik nekik, hogy rájuk omlik a Kárpátok koszorúja. Félnek. Mi innen úgy látjuk, hogy az EUtag Magyarország politikai elitje nem háríthatja el magától a felelősséget. Hogy lesze újra egységes magyar nemzet, az most már Budapesttől függ. A kérdés az, hajlandóe képese a magyarországi politikai elit az egységes nemzet ügyében legalább 2/3os többséggel konszenzust kialakítani? Ha igen, van remény. Tisztelt jelenlevők , kedves barátaim! A 48as szellem jegyében mondjuk ki: követeljük Budapesten legalább a 2/3os egységet a nemzet ügyében. Autonómiát, kettős állampolgárságot és részarányos képviseletet kérünk a szerb parlamentben. Budapesttől pedig segítséget, hogy m indez megvalósuljon. Éljen a 48/49es magyar szabadságharc és forradalom. Éljen a egységes magyar nemzet! Köszönöm, hogy meghallgattak. vissza Magyarok ünnepe, kemény szavakkal Új Magyar Szó 2006. március 16. A vészjós ló híresztelésekre és viharos előzményekre rácáfolva ellentüntetés és rendbontás nélkül zajlott le tegnap a székely nagygyűlés Székelyudvarhelyen, ahol kiáltványban követelték a székelyföldi területi autonómiát. A rendezvényen Traian Basescu államelnök vég ül mégsem vett részt, viszont elnöki üdvözletben köszöntötte március 15e alkalmából a Magyar Köztársaságot és a világ minden magyarját. Ugyanakkor a romániai magyar közösség döntéshozatali jogkörének kibővítése, az autonómia fontosságát hangsúlyozta Kézdi vásárhelyen Markó Béla RMDSZelnök. A központi rendezvény mellett több erdélyi településen is megünnepelték az 184849es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 158. évfordulóját. A budapesti Kossuthszobornál közjogi méltóságok koszorúztak.
