Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
24 mégsem szeretnék azt látni, hogy ősellenségük megdicsőült mártírrá válik. A zavaros helyzetben egyelőre a nacionalista erők látszanak nyerni - a kormány pedig megpróbálja a restaurációs veszélyt arra kihasználni, hogy kérje a Nyugatot: legyen elnézőbb és segítőkészebb Szerbia iránt. A belügyminisztérium nem lát veszélyt a temet és körül, a hadügyminisztérium pedig jelezte: semmire nem kapott parancsot, így nincs dolga ezzel. Szombatig azonban még sok minden változhat. vissza Kiáltványt fogadtak el a székely autonómiáért Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. március 16. Borús, hideg napon zajlott tegnap Székelyudvarhelyen a március 15i ünnepi rendezvény, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a székelység autonómiaigényének újbóli kinyilatkoztatásá ra hívott össze. A 2 órakor kezdődő nagygyűlés előtt a város - külsőségekben is hétköznapinak látszó - ünnepi készülődését felpezsdítette a hír, hogy Traian Basescu államfő útban van a székely Athén felé. Az államfő azonban nem érkezett meg. Megjelenése lett volna a hab a tortán, azt követően, hogy néhány nappal ezelőtt fogadta Szász Jenőt, a város polgármesterét és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnökét a bukaresti államfői palotában, ahol kétórás megbeszélést folytatott vele. A székely nagygyűlés t ehát már megtartása előtt elérte a célját: a román sajtó napokig csak a székelység autonómiatörekvéseiről írt, Szász pedig egy csapásra politikai tényezővé vált Romániában. Az Udvarhelyre vezető országút mentén végig rendőrök álltak, a városba érkező aut ók rendszámát feljegyezték, és alkoholhoz sehol sem lehetett hozzájutni. A rendezvény színhelyén, a Márton Áron téren már déltől nagyszámú rendőr, csendőr és titkosszolgálati alkalmazott volt jelen, akik azonban nemsokára meggyőződhettek, hogy nincs mitől tartaniuk. A székelység méltóságteljesen ünnepelte március 15ét, rendbontásra nem került sor. A NagyRománia Párt két nappal korábban éppen Basescu nyomására mondta le tervezett udvarhelyi "rendcsináló kiszállását", Calin Popescu Tariceanu kormányfő pedig meleg hangú ünnepi üzenetet intézett az erdélyi magyarsághoz. A nagygyűlés színhelyére egymás után érkeztek a különböző székelyföldi és erdélyi települések küldöttségei, de sok magyarországi település is képviseltette magát, Debrecentől Mohácsig. A szer vezők szerint húszezer, a rendfenntartók szerint tízezer ember gyűlt össze, akik az "Autonómiát a Székelyföldnek - Szabadságot a székelységnek" jelszóval fogalmazták meg ismét igényüket: a székely területi autonómiát, amelyre a szónokok szerint Katalóniátó l DélTirolig számos európai példa adott. Az ünnepélyes, lovas huszárbevonulás után elmondott beszédében Szász Jenő és nála jóval keményebben Tőkés László püspök az RMDSZ politikáját bírálta, és az autonómia kiharcolásához szükséges magyar összefogásra b iztatott. Szász kijelentette: ma a romániai magyarságnak a szabadság a román jogállamiság keretei között megvalósuló európai autonómiát, azaz területi és személyi elvű önrendelkezését jelenti. - A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak annál, mint amit a román nemzet 1918. december 1jén megígért - mondta. Hozzátette, békés módon, demokratikus politikai eszközökkel akarja a székelység kivívni az autonómiát, amiért - a mai világ békétlenségei közepette - köszönetet és elismerést érdemel. Közölte, új párbeszédet kívánnak nyitni a románsággal, a román politi kai osztállyal a közös jövőről, s ehhez Basescu államfő segítségét kérik. Tőkés László elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT területi, személyi elvű és a sajátos jogállású települések autonómiájáért küzd. Elmarasztalta az RMDSZt, amiért személyi érdekeket szolgáló, hangoskodó politizálásnak bélyegezte az udvarhelyi rendezvényt, és követelte, hogy a szövetség vezetői kérjenek bocsánatot a székelységtől "durva sértegetéseikért". A Csapó I. József SZNTelnök által felolvasott, Romániához, az EPhez, az EUhoz és az ENSZhez intézett kiáltvány szerint a székely települések a hatályos európai normák, nemzetközi egyezmények és az 1918as román ígéretek alapján követelik a Székelyföld területi autonómiáját, a székelység tényleges egyenlőségének m egvalósítását, a Székelyföld autonóm európai régió létrehozását, és a "nemzetállam" meghatározás törlését a román alkotmányból. Az ENSZtől pedig azt, hogy "gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonómiai státusának rendezése felett".
