Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
17 Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást, és tegye Román ia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett! A SZÉKELY NAGYGYŰLÉS vissza Március 15. - Sólyom László: összhangba kell hozni a nemzet, a haza és a szabadság fogalmát Budapest, 2006. március 15., szerda (MTI) - Tájékoztatjuk előfizetőinket, hogy az alábbi anyagunk március 15én szerdán az elhangzásig embargós. A nemzet, a haza és a szabadság fogalmának összhangba hozását emelte ki feladatként Sólyom László köztársasági elnök szerdán, a Magyar Állami Operaház március 15i ünnepi díszelőadását megelőző beszédében. Sólyom László úgy fogalmazott: "Az egységes polgári sza badságra építhetünk, és megmaradhatunk a magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi identitása és összetartozása alapján." Szavai szerint az egységes szabadság ma a jogállamiságot, az európai normákat jelenti, beleértve az autonómia különböző formái t, amelyekkel a kulturális nemzet élhet. Az államfő emlékeztetett arra, hogy 1848 létrehozta az egységes politikai nemzetet, a haza és a nemzet egységét. A reformkori nyelvújítás azonban egy másik nemzetalkotó igényt fogalmazott meg, és így a politikai nemzet nem esett egybe a nyelvében élő, kulturális nemzettel. A nemzetiségi ellentétek kirobbanására senki sem tudott megoldást, végül ez is hozzájárult Trianonhoz. "Aki március 15ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él" - jelentette ki a köztársasági elnök, majd úgy folytatta: "március 15e a magyar önazonosság ünnepe is." "S bár 1848ban és a következő időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha 48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégeze tlen feladatot teljesítenünk kell. A mai kor lehetőséget kínál arra, hogy feloldjuk azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarcot okozott" - mondta. Sólyom László szavai szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gon dolni. Abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni? - tette fel a kérdést Sólyom László, aki szerint nincs egységes megoldás, minde nütt másmás tettekre van szükség. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon. A nagy, mindi g is vegyes lakosságú területek a megmaradás iskolái voltak és maradnak, de az együttélésé is - mutatott rá az államfő. Hozzátette, hogy az együttélést, az együttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani. "Az újr akezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet" - jelentette ki. A köztársasági elnök azzal fejezte be beszédét, hogy bár a sokasodó emberi jogokat alkotmányok, nemzetközi egyezmények, karták, különböző bíróságok vigy ázzák, ügyelnünk kell arra, hogy ebben az elaprózódásban megtaláljuk a szabadságjogok lelkét. vissza A miniszterelnök ünnepi üzenete a határon túli magyarokhoz március 15e alkalmából - DOKUMENTUM Budapest, 2006. március 15., szerda (MTI) - Az alábbiakban az előfizetők rendelkezésére bocsátjuk annak a ünnepi üzenetnek a teljes szövegét, amellyel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fordult a határon túli magyarokhoz március 15. alkalmából. Március 15e tizenötmilliós közösségünk talá n legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A közel 160 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc ugyanis meghatározta a magyarság számára az azt követő emberöltők menetét, és mintegy előrevetítette nemzetünk új és legújabb kori tör ténelmét is. Hiszen a győztes forradalmat akkor is vérbefojtott szabadságharc követte, mint egy évszázaddal később, és a forradalom eszméi akkor is túlélték a terror és az elnyomás éveit. Mi, magyarok nem engedtünk a ,48ból - a szabadságból, az egyenl őségből és a testvériségből. És mi, magyarok nem engedtünk az 56ból - a köztársaságból, a függetlenségből, és az európaiságból sem. Forradalmainkat vérbe lehetett fojtani, de legyőzni nem. Eszméik győztek és ma is hatnak, ezért nem pusztán szónoki for dulat az, hogy mi, e nemzet tagjai mindannyian 1848 örökösei vagyunk. És március 15e közös ünnepünk, határon innen és túl. Legyen béke, szabadság és egyetértés - ezt írták 12 pontjuk elé ,48 forradalmárai. Milyen fájdalmasan jellemző politikai jelenün kre, hogy éppen erre a mondatra emlékeztetjük talán a legritkábban önmagunkat, politikai
