Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
10 Kinga és Schöpflin György - korábban azt jelezték, hogy módosító indítványaikkal el próbálják érni, az EU emelje be a Vajdaság ügyét bővítési stratégiájába (MTI) Határon túli magyarok megemlékezései – Bush is ünn epel (MNO) Parkolópályán a Balkán - Belső problémái is fékezik az Európai Unió további bővítését – „Nem tud egyelőre az Európai Unió teljes jogú tagságot felkínálni a nyugatbalkáni térségnek” – derült ki tegnap Strasbourgban , az Európai Parlament ülésén. A témában Elmar Brok, a testület külügyi bizottságának elnöke készített jelentést, amelyben az érintett országok európai integritása mellett tette le voksát, fenntartva az uniós perspektívát számukra. (MN 11.o.) Cikkek: Új státust ajánl az EP külügyi bizottsága az EUhoz csatlakozni kívánóknak Berlin, 2006. március 14., kedd (MTI) - Új státust, "harmadik opciót" kínál az Európai Parlament külügyi bizottsága az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a Frankfur ter Allgemeine Zeitung német lap keddi beszámolója szerint. A "harmadik opció" a például Ukrajnának felajánlott szomszédsági politika és a teljes jogú tagság között helyezkedne el, a köztes lépésként ajánlott "multilaterális társuláshoz" csatlakozhatná nak például a NyugatBalkánnak nevezett régió országai, Ukrajna, illetve olyan országok, amelyeknek "jelen pillanatban nincs kilátásuk a tagságra". Az elképzelést Elmar Brok, a külügyi bizottság német kereszténydemokrata elnöke ismertette Berlinben. A bizottságban a javaslat támogatást élvez, s Brok ugyanerre számít az Európai Parlament plénuma részéről is. Brok a "multilaterális társulást" az európai szabadkereskedelmi társuláshoz, az EFTAhoz hasonlította, amelynek tagállamai közül számos ország késő bb EUtag lett (NagyBritannia, Ausztria). Az Európai Parlament külügyi bizottsága az Európai Bizottságnak, valamint az államfői és kormányfői testületnek, az Európai Tanácsnak is rendkívül visszafogott bővítési politikát ajánl. Ennek a politikának a feltétele az unió befogadási kapacitása kell hogy legyen. vissza A Románia és Magyarország közötti viszony kedvező alakulását idéző üzenetet intéz a romániai magyarokhoz a román kormányfő Bukarest, 2006. március 14., ke dd (MTI) - A Románia és Magyarország közötti viszony kedvező alakulását idéző üzenetben fordul a romániai magyarokhoz március 15. alkalmából Calin Popescu Tariceanu román kormányfő - közölték kedden Bukarestben. A Mediafax hírügynökség szerint Calin Po pescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betölti, úgy nyilatkozott, hogy "a magyar nemzetiségű román állampolgárok ugyanazokkal az alkotmányos és törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek , mint bármely más román állampolgár". Ebben az összefüggésben az idézett hírforrás szerint a román kormányfő közölte: nem kért semmilyen különleges, pótlólagos rendfenntartó intézkedést a Székelyudvarhelyre összehívott március 15i székely nagygyűléssel k apcsolatban. Másrészt, keddi román hírforrások szerint Traian Basescu, Románia elnöke újságíróknak arra a kérdésére, hogy mi a véleménye a március 15re bejelentett rendezvényekről, ezt válaszolta: "Én ünnepként kezelem március 15ét, s remélem, az öss zes magyar is annak tekinti. Úgy gondolom, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok számára ez a nap az öröm és nem a románoktól való elkülönülés napja." Kedden különben az egész román elektronikus média és a sajtó is hangot váltott március 15. ro mániai megünneplésével, az ünnepi rendezvényekkel kapcsolatban. Az erre vonatkozó cikkekből és beszámolókból eltűntek a nacionalista felhangok és gyanúsítgatások. Több lap - köztük a Cotidianul, az Evenimentul Zilei és az Adevarul - tárgyszerű írásokban ig yekezett eloszlatni a székelyföldi magyarokról a román közvélemény egy részében még élő nacionalista előítéleteket. Ez alól a bukaresti sajtóban egyetlen kirívó kivételt a Ziua című
