Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
37 Eddig egy államot sem pereltek be népirtás vádjával. De most éppen egy ilyen per főtárgyalása zajlik két hete a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt. Tizenhárom évet kellett várni arra, hogy az 1993ban beterjesztett vádirat alapján megkezdődjön a tárgyalás. A felperes BoszniaHercegovina, az alperes pedig SzerbiaMontenegró. Ha a Nemzetközi Bíróság igazat ad Boszniának – illetve a szarajevói vádak bebizonyosodnak – , abban az esetben a népirtással és agresszióval megvádolt KisJugoszlávia mostani jogörököse, Szerbia és Montenegró kártérítés fizetésére kötelezhető. Hivatalosan még nem közöltek összegeket, de nem hivatalos információk szerint a kártérítés 200300 milliárd dollár nyi lehet. A per csak első látásra tűnik egyszerűnek, hiszen a népirtás ténye bizonyított. Gondoljunk csak Srebrenicára. A kérdés viszont az, hogy a bűncselekmény mögött egy állam állte, a belgrádi hatalom, vagy a gonosztettekért csak az egyéneknek kelle vállalni a felelősséget a másik hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) előtt. Belgrád védőinek kedvez az a körülmény, hogy a pernek Bosznia számára kedvező kimenetele valóságos politikai földrengést idézhetne elő a térségben. Egy kártérítésre kötelezett ors zág megnyomorítása állandó feszültségforrás, de számos erkölcsi kérdést is felvet, amire nem lehet megnyugtató válaszokat adni. Például a Szerbia által fizetendő kártérítésből a boszniai szerbek ugyancsak részesülnének, hiszen ottani állampolgárok. A hábor úban viselt szerepük pedig senki előtt nem titok. A kártérítést pedig azok is fizetnék, akik Szerbiában szembeszálltak az akkori belgrádi háborús expanziós politikával. Voltak közöttük szép számban szerbek is, de a vajdasági magyarok, horvátok, a szandzsák i muzulmánok egyként állták volna útját a háborúnak. Ők már akkor is áldozatai voltak a háborúnak. Most pedig a vétkes ország adófizető polgáraiként évtizedeken át nyögnék a jóvátétel súlyát. Ha állam perel államot, nem lehet azt mondani, hogy bizony a per t nyert ország állampolgárai is részt vettek a per tárgyát képező bűncselekményben. A nemzet pedig nem jogi személy, s nem is tehető kollektíve bűnössé. Mindeközben nem lehet elvitatni a szarajevói érveket sem, hogy Belgrád elítélésének éppenséggel visszat artó hatása lenne: hogy tudatos népirtást, etnikai tisztogatást soha senki ne követhessen el, s ilyen célokat ne emelhessen állami politika szintjére. Belgrád a bűncselekményeket nem tagadja, ám szerinte az sem bizonyítható, hogy Szerbiának olyan szándéka lett volna, hogy megsemmisítse a bosnyák nemzetet. Most zajlik a formális jogi csűréscsavarás, amely a lényeget nem érinti, nevezetesen azt, hogy a felperesnek igaza vane vagy nincs. Belgrád, amely korábban diplomáciai úton rendezte volna a kérdést, elvi tatja a bíróság illetékességét. vissza Tariceanu: Március 15. - mint máskor CENA Hírügynökség 2006. 03. 13, Hétfő, 14:54 A törvényeket mindenki betartja és az idei március 15e olyan lesz, mint más években – mondta vasár nap a román miniszterelnök. Calin Popescu Tariceanu szerint a hatóságok készen állnak az alkotmány védelmére. Traian Basescu köztársasági elnök konzultált Székelyudvarhely polgármesterével. Szász Jenő a találkozó után elmondta: biztosította Basescut, hog y a Székely Nagygyűlés a törvények tiszteletben tartásával zajlik majd. Szász meghívta Basescut Székelyudvarhelyre, aki „elfogadta a meghívást”, de valószínű, hogy annak nem március 15én tesz eleget. A Demokrata Párt elnöke szerint elvi szinten bárki ak ármit gondolhat, a tetteket azonban törvények szabályozzák. Emil Boc elmondta: a jogi keret nem engedi meg, hogy Székelyföldön az államéval párhuzamos struktúrák jelenjenek meg. A NagyRománia Párt sem mondott le arról, hogy ellentüntetést szervezzen. Gh eorghe Funar alelnök, Kolozsvár volt polgármestere a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kijelentette: ha Basescu elnök nem tiltja be a Székely Nagygyűlést, akkor százezres tömeg élén vonul oda azért, hogy megakadályozza, hogy „Magyarország kiszakítsa az ország sz ívéből a három megyét.” A nagyromániás szervezőket az sem zavarja, hogy nincs engedélyük a tüntetésre (és már nem is kaphatnak, mert a törvények tiltják, hogy két tömegrendezvény egy időben ugyanazon a helyen legyen) mert – mint fogalmaztak – „a haza véd elmében” cselekszenek. A székelyek becsülete azt kívánja címet viselő hétfői felhívásukban Tamás Sándor és Antal ÁrpádAndrás háromszéki parlamenti képviselők úgy vélik: március 15én tömegnek kell ünnepelni. „Nem hagyjuk, hogy a