Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
22 Összeállításunkat az Etnokulturális Kisebbségekért Forrásközpont (EDRC) AlterImage című, a romániai kisebbségeket bemutató fotósorozatával illusztráltuk A Kárpátmedencében jelenleg Horvátországban és Szlovéniában működik egyfajta területi autonómia, ami az ott élő magyarokat is érinti, Ukrajnában és Szlovákiában azonban egyre inkább lekerül a napirendről ez a kérdés – értékelte az aktuális helyzetet Vizi Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász hangsúlyozza, hogy a Romániában, illetve a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség autonómiatörekvéseiről ugyan egyre több szó esik, de itt is hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmi és politika i többség is igent mondjon a kisebbségi törekvésekre. Azonban nemcsak a többségi ellenállás hátráltatja az autonómia kialakítását a Székelyföldön és a Vajdaságban. "A gond az inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közöss égekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve, hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon ezekben a határon túli közösségekben" – mondta Vizi Balázs. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője is azt emelte ki, hogy Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban belpolitikai játszmák és a magyar közösségeken belüli rivalizálások hátráltatják az autonómia elérését. A szociológus azonban azt is hangsúlyozza, hogy a politikai kérdéseken túl sokkal nagyobb probléma , hogy a határon túli magyaroknak nem sikerült kialakítaniuk erős civil társadalmat, amely az autonómia működésének egyik alapfeltétele lenne. Egy esetleges decentralizáció során ugyanis a kisebbségek kezébe kerülne a döntéshozatal egy része, a megfelelő int ézményrendszer hiányában azonban a közösség irányítása lehetetlen – mutatott rá. "Sajnos a magyar közösségek soha nem voltak elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák a maguk autonóm intézményeit alulról, akárcsak egy alapítványt, vagy civil társadalmi intézmé nyt. Ahogy létrehozzák, azonnal az államhoz fordulnak, hogy finanszírozza meg ezeket, és ők attól kezdve jó redisztributorokként az államtól megkapott forrásokkal majd működtetik az adott intézményt. Ez nem autonómia" – hangsúlyozza Törzsök Erika. Erdély ben szinte csak abban értenek egyet a döntéshozók, hogy szükség van autonómiára, az oda vezető utat azonban mindenki másként képzeli el – hangsúlyozta Kolumbán Gábor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. Szerinte nemcsak a politikai konsz enzus, hanem a magyar kisebbség társadalmi támogatása is hiányzik. "A politikusok által szorgalmazott autonómiaelképzelések egy részét az emberek irreálisnak minősítik. De mivel az autonómia egy szent dolog, ami ellen nem illik fellépni, ezért inkább hallgatnak és hagyják, hogy a politikusok végezzék tovább a dolgukat. Az emberek pedig élik mindennapi életüket és vívják a saját kis autonómia harcukat" – mondta.
