Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
14 olyan nehéz a boszniai főbűnösök elfogása - nem válaszolt, hanem megismételte: nem szabadna mindent ettől függővé tenni. (F. O.) vissza Március 15én programpont a székelyföldi auton ómia − A romániai magyarok autonómiakövetelései A hisztériakeltéstől és a politikai diverzió eszköztárának bevetésétől hangos előzmények ellenére több mint tízezer embert és Traian Basescu államelnököt várják március 15én Székelyudvarhelyre. A Székely Nemzeti Tanács nagygyűlésén a Székelyföld autonómiája iránti igény kinyilvánítása is szerepel a programpontok között. Csillapodnak ugyan, de nagyon lassan az indulatok a székely anyavárosnak is nevezett Székelyudvarhelyen rendezendő március 15i nagyg yűlés körül. Az 1848as forradalmat és szabadságharcot az elmúlt években Romániában is zavartalannak mondható körülmények között ünnepelhette a magyarság, idén azonban kilépett a szokványból, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nagygyűlése n egy kiáltványt is felolvasnak, amelyben Csapó József SZNTelnök az autonómia iránti változatlan igényt hangsúlyozza. A szándék nyilvánosságra hozatala után a sötét kora kilencvenes éveket idéző diverziós hadjárat indult be. Rémhírek kavalkádja Az egyi k kezdeti rémhír például arról szólt, hogy a román hadsereg harckocsikkal támad majd a résztvevőkre, akadt, aki egyenesen azt mondta: vérbe fojtják a rendezvényt. Mindebből annyi igaz, hogy egy hete valóban átvonultak harckocsik Székelyudvarhelyen, ám a la ktanyából a pályaudvarra, ahonnan elszállították a tankokat. Ugyanakkor "Szász Jenő elmenekült Magyarországra anélkül, hogy engedélyezte volna a rendezvényt! Most mihez kezdjünk?", illetve "Te gyáva, elmenekültél Magyarországra, s bennünket magunkra hagyt ál" tartalmú SMSüzenetek jöttekmentek azonosíthatatlan és visszahívhatatlan telefonszámokról. Szász Jenő polgármester, aki valóban járt időközben Magyarországon, a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy csak az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének igén yét utasította el, mert ugyancsak a Márton Áron téren akartak ünnepelni, és ezt a gyülekezési törvény tiltja. Diverziós nagyüzem indult be Háromszéken is, az éjszaka leple alatt fénymásolt röplapokat dobtak a postaládákba, ragasztották lépcsőházak, épület ek falaira. Az ötféle szórólap közül négyen a székely nagygyűlés négy szervezőjének, Gazda Zoltánnak, Ferencz Csabának, Szász Jenőnek és Tulit Attilának a fényképe, valamint személyüket és a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) minősítő megállapítások szerepe ltek. Szórólapon jelent meg Tamás Sándor felsőháromszéki RMDSZképviselő fényképe is. Ez a lap azt hirdette, hogy az RMDSZ Kézdivásárhelyre szervezett központi március 15i rendezvényén a nemzet egységét bizonyítják, és tiltakoznak az udvarhelyi megemléke zés választási kampánnyá alacsonyítása ellen. Tamás Sándor ocsmány diverziónak minősítette a szórólap tartalmát, és közölte, feljelentést tesz a rendőrségen. Nemzetbiztonsági kockázat A világhálón a székely nagygyűlésen felolvasandó kiáltvány két változa ta is terjed. A radikálisabb, független köztársaságot követelő változatot – amely ugyancsak 12 pontban foglalja össze a követeléseket – az Európai Idő című kétheti lap is közölte. Az újság azt a megjegyzést fűzte a kiáltvány szövegéhez, hogy a "mélyszékely ek" a független Székely Köztársaság kikiáltását, míg a "hígszékelyek" csupán a szabadság halovány árnyékát tartják célkitűzésnek. Egyértelmű túlkapásnak minősíthető viszont, hogy a lap február 27i számát rendőrök gyűjtötték össze Marosvásárhelyen, mert a lap szerkesztőségi cikket közöl Mit kíván a Székely Nemzet – A székelyek 12 pontja címmel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a lapszám veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A rendőrségi akciót elítélte a Pro Európa Liga és a sajtószervezetek is. RMDSZes ellen szél A székely nagygyűlés egyik leghangosabb ellenzője amúgy éppen az RMDSZ, vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy elítéljék a kezdeményezést. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke például azzal vádolja az SZNTt, hogy ünnepi megeml ékezés helyett megpróbálja kisajátítani minden magyar nemzeti ünnepét, és a megemlékezni összesereglő közösséget politikai kiáltványa legitimálására akarja felhasználni. "Sok hűhó semmiért!" – ezekkel a szavakkal jellemezte Markó Béla a történteket. "Közös felelősségünk, hogy ez a nap minden magyar ember ünnepe maradjon, és ne engedjük, hogy ezt az ünnepet bárki is
