Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
24 ugyanolyan méltósággal, mint eddig. Legyen jelen köztünk ugyanúgy, mint eddig a nemzeti lobogó, és csend üljön fel nemzeti himnuszunk a magyar nemzet ünnepén. Emlékezzünk együtt a magyar szabadság és a világszabadság hirdetőire, Petőfi Sándorra és társaira, a márciusi ifjakra!" - olvasható az RMDSZ Operatív Tanácsának felhívásában. vissza A szakértők szerint középtávon sincs esély a magyar autonómiák létrejöttének a Kárpátmedencében - HÁTTÉR Budapest, 2006. március 12., vasárnap (MTI) - Több mint tizenöt évvel a régióban lezajlott rendszerváltozások után továbbra is csak jö vő időben lehet beszélni a határon túli magyar autonómiák kialakulásáról a Kárpátmedencében. Az MTI által megkérdezett szakértők szerint sem a leginkább hangoztatott erdélyiszékelyföldi, sem a vajdasági autonómia nem valósulhat meg a következő 1015 évbe n. A Kárpátmedencében jelenleg Horvátországban és Szlovéniában működik egyfajta területi autonómia, ami az ott élő magyarokat is érinti, Ukrajnában és Szlovákiában azonban egyre inkább lekerül a napirendről ez a kérdés - értékelte az aktuális helyzete t Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász hangsúlyozza, hogy a Romániában, valamint a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség autonómia törekvéseiről ugyan egyre több szó esik, de itt is hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmi és politikai többség is igent mondjon a kisebbségi törekvésekre. Azonban nemcsak a többségi ellenállás hátráltatja az autonómia kialakítását a Székelyföldön és a Vajdaságban. "A gond az inkább az, hogy nincs egységes politik ai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve, hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. I gazából az tűnik elő, hogy belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon ezekben a határon túli közösségekben" - mondta Vizi Balázs. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője is azt emelte ki , hogy Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban belpolitikai játszmák és a magyar közösségeken belüli rivalizálások hátráltatják az autonómia elérését. A szociológus azonban azt is hangsúlyozza, hogy a politikai kérdéseken túl sokkal nagyobb probléma, hogy a határon túli magyaroknak nem sikerült kialakítaniuk erős civil társadalmat, amely az autonómia működésének egyik alapfeltétele lenne. Egy esetleges decentralizáció során ugyanis a kisebbségek kezébe kerülne a döntéshozatal egy része, a megfele lő intézményrendszer hiányában azonban a közösség irányítása lehetetlen - mutatott rá. "Sajnos a magyar közösségek soha nem voltak elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák a maguk autonóm intézményeit alulról, akárcsak egy alapítványt, vagy civil társadalmi intézményt. Ahogy létrehozzák, azonnal az államhoz fordulnak, hogy finanszírozza meg ezeket, és ők attól kezdve jó redisztributorokként az államtól megkapott forrásokkal majd működtetik az adott intézményt. Ez nem autonómia" - hangsúlyozza Törzsök Erika. Erdélyben szinte csak abban értenek egyet a döntéshozók, hogy szükség van autonómiára, az oda vezető utat azonban mindenki másként képzeli el - hangsúlyozta Kolumbán Gábor, az erdélyi Sapientia Egyetem oktatója. Szerinte nemcsak a politikai konszenzus , hanem a magyar kisebbség társadalmi támogatása is hiányzik. "A politikusok által szorgalmazott autonómia elképzelések egy részét az emberek irreálisnak minősítik. De mivel az autonómia egy szent dolog, ami ellen nem illik fellépni, ezért inkább hallg atnak és hagyják, hogy a politikusok végezzék tovább a dolgukat. Az emberek pedig élik mindennapi életüket és vívják a saját kis autonómia harcukat" - mondta. Hasonló tapasztalatai vannak a Vajdaságban Gábrity Molnár Irénnek, a Magyarságkutató Tudomány os Társaság elnökének. Szerinte a vajdasági magyarság az alapvető kérdésekben sem egységes, arra pedig rendkívül kevés esélyt lát, hogy a belgrádi kormány a jelenlegi helyzetben autonómiát adjon a területnek. A szakértő szerint Belgrád nem akar újabb front ot nyitni a koszovói kérdés megoldásáig. "Ezt Belgrád csak akkor teszi meg, ha nemzetközi nyomásra meg kell tennie. Ha Koszovó problémáját megnyeri azzal, hogy a másik oldalon enged, akkor ezt nemzetközi nyomásra megteszi, de saját akaratából soha" - hangsúlyozta. A határon túli magyar szakértők szerint a magyar autonómia törekvések jelentős támogatást sem az anyaországtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak. Szerintük Magyarországról mindössze szólamok szintjén támogatják az elképzeléseket, a kétoldalú államközi kapcsolatok gyakorlatában nem történnek lépések. Az Európai Unió nem szabályozza egyértelműen a kisebbségek jogállását, sőt az autonómia kérdését az országok belügyének tekinti.
