Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
20 gyakorlatozásról van szó - jelentette ki Straw. Hangsúlyozta, hogy az állítólagos kísérletezéssel Irán csak közelebb sz eretne jutni az ipari méretű urándúsításhoz, a magas fokon dúsított uránt pedig atombombához is fel lehet használni. Megismételte, hogy az EU nem vitatja el Iránnak azt a jogát, hogy az atomenergia felhasználásával energiát termeljen. A Palesztin Ható ságnak nyújtandó EUs pénzügyi támogatással kapcsolatban elmondta, hogy a külügyminiszterek különféle alternatívákat fognak megvizsgálni. Egyrészt bizonyosak szeretnének lenni abban, hogy az EUs adófizetők pénzét nem fegyvervásárlásra fogja fordítani a Ha mász vezette kormányt, másrészt viszont nem akarják sújtani a palesztin népet azért, mert demokratikus módon élt választói jogával - fűzte hozzá. Bejelentette, hogy a további lépések előtt meg kell várni, milyen lesz a megalakuló új palesztin kormány. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria nevében bejelentette, hogy az unió mindaddig nem tárgyal a Hamásszal, amíg a radikális szervezet - amely abszolút többséget szerzett a palesztin törvényhozásban a januári v álasztásokon - szerepel az unió terrorista szervezetekről összeállított listáján. Benita FerreroWaldner külügyi EUbiztos hozzáfűzte, hogy az uniós külügyminiszterek nem is hoznak semmiféle határozatot a palesztinoknak szánt további EUs támogatásokról. A biztos is arra hivatkozott, hogy meg kell vizsgálni, hogyan segítheti az EU a palesztin népet, egyúttal nyomást kell gyakorolni az új (palesztin) kormányra, hogy a helyes irányba mozduljon. Az EUnak meg kell várnia a jövendő palesztin kormány álláspontjá t - fűzte hozzá. Az osztrák hírügynökség a salzburgi találkozó egyik munkadokumentumára hivatkozva arról adott hírt, hogy az EU leállíthatja a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatása felének a folyósítását, ha a Hamász az új kormány megalakulása ut án nem teljesíti a nemzetközi közösség feltételeit. Az EU évente mintegy 500 millió eurót utal át a palesztinoknak, és az összeg felét a közösség költségvetéséből, a másik felét pedig a tagországok biztosítják. Az összeg 20 százalékát humanitárius segélyez ésre, 48 százalékát szociális és gazdasági támogató intézkedésekre, 22 százalékát az ENSZ menekültügyi programjának az erősítésére, mintegy 10 százalékát pedig nem kormányzati szervek támogatására utalják át. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolit ikai főképviselője Salzburgban is emlékeztetett arra, hogy a "közelkeleti kvartett" - az EU, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország - az erőszakról való lemondást, Izrael elismerését és a korábban kötött szerződések betartását szabta feltételként a p alesztin kormány további pénzügyi támogatásához. vissza Meghalt Hágában Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök a Nemzetközi Törvényszék megerősítése szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. már cius 11., szombat (MTI) - Meghalt Slobodan Milosevic, a Balkánon elkövetett háborús bűnökkel vádolt volt jugoszláv elnök. A hágai Nemzetközi Törvényszék scheveningeni börtönében őrzött 64 esztendős politikust szombat reggel holtan találták cellájában, ágyb an fekve. A gyakori fejfájással, krónikus szívpanaszokkal és magas vérnyomással küszködő Milosevic már órák óta halott volt, amikor a börtönőr rátalált, értesítette az ügyeletes tisztet és orvost hívott. A börtönbe kihívták a rendőrséget és egy igazság ügyi orvos szakértőt, s elrendelték a teljes körű boncolást és a toxikológiai vizsgálatot. Milosevic gyakori fejfájással, krónikus szívpanaszokkal és magas vérnyomással küszködött, bár egyesek azzal is meggyanúsították, hogy szándékosan túladagol bizo nyos gyógyszereket állapotának súlyosbítása, perének elnyújtása érdekében. Kirendelt ügyvédei kérték, hogy Oroszországban kaphasson orvosi kezelést, ezt a törvényszék februárban elutasította. Moszkvában élő bátyja, Borislav Milosevic és a szerb szocialistá k, valamint több vezető orosz politikus ezért az ENSZtestületet tette felelőssé a haláláért. A hágai bíróság visszautasította a vádat, leszögezve, hogy a lehető legjobban gondoskodott a vádlottakról, s különösen igaz ez Milosevic esetében. A politikus halálát feltehetően természetes okok idézték elő. Az ügyvédek szerint a vádlott nem gondolt öngyilkosságra, fő célja az utolsó pillanatig az volt, hogy megvédje igazát a bírák előtt - jelentette Veres Béla, az MTI brüsszeli tudósítója. Milosevicet há borús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolta a Nemzetközi Törvényszék a horvátországi és boszniai (19911995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (19981999) játszott szerepéért. A háborúkban 200 ezer ember vesztette életét, a menekültek száma megközelítette a négymilliót. A véres konfliktusokat a nemzetközi közösségnek kellett megállítania, és az egykori háborús helyszínek többségén máig nem állt helyre teljesen a rend. Milosevicnek összesen 66 vá dpontért, köztük népirtásért kellett volna felelnie, ám ő - saját ügyvédjeként - az ENSZtörvényszék illetékességét is vitatta az eljárásban. Önnön védőbeszédében arra hivatkozott, hogy szerbellenes nyugati összeesküvés áldozata lett, az vezetett Jugoszláv ia múlt évtizedbeli széteséséhez is.
