Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
12 - Hát persze, róluk a népszavazási kampány során sem esett szó. Holott jól tudjuk, Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken nem csak magyarok éltek a területváltozások idején. Ez az említett írás is, amely nagyon széles körben forog az interneten, leí rja, hogy amikor 1941ben a magyarok bevonultak az akkori Jugoszláviába, egymilliószáznegyvenötezer lakos élt a visszafoglalt területen, és csak 36,6 százalékuk volt magyar, a többi szerb, német, horvát, román és más nemzetiségű. És azt is tudjuk, hogy a trianoni elcsatolás idején az elszakított tizenhárommilliónégyszázezer ember közül csak három és fél millió volt magyar, tízmillió nem. - A visszacsatoláskor azonban valamennyien magyar állampolgárokká váltak, tehát ezen az alapon ma õk is igényt tartha tnának a kettõs állampolgárságra. - Persze. Ugyanez a helyzet a kedvezményes honosítással is: ez a lehetõség ma nekik is rendelkezésükre áll. - Ha magyarnak vallják magukat. De miért vallaná magát magyarnak, aki nem az? - Például, mert nem ért egyet s aját országa politikájával vagy mentalitásával. Ha a kivándorolt magyarok közül egy bizonyos politikai szituációban sokan kanadainak vagy amerikainak vallották magukat, ugyanez másokkal is elõfordulhat. Vagy csak Magyarországra akar költözni, és kedvezmény esen akarja honosíttatni magát, mert mondjuk a házastársa magyar. Duray Miklós azt mondja, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. Ezt ugye a liberális barátaim is ugyanígy gondolják, Kõszeg Ferenc például. De ebbõl az következik, hogy mindenkinek, aki nek a felmenõi Trianont megelõzõen a magyar korona határain belül éltek, joga van magát magyarnak vallania, legyen akár szlovák, román, szerb nemzetiségű, és akkor magyarnak is tekintendõ. - A délvidéki magyarok állítólag lappangó, ám folyamatos magyar ál lampolgárságáról az elõbb emlegetett jogász azt állítja, hogy "a második világháború után a visszatért területek ismét elvesztek, de az állampolgárság nem", fõképp azért nem, mert az Ideiglenes Kormány, amely a fegyverszüneti egyezményt aláírta, és a revíz iós törvényeket hatályon kívül helyezõ rendeletet hozta, nem volt legitim. Ráadásul 1958 és 1979 között a keleti blokk országaival a Magyar Népköztársaság egyezményekben zárta ki a kettõs állampolgárságot, ilyen egyezményt azonban Jugoszláviával nem kötött . Mit gondol minderrõl? - Hogy csacskaság, hiszen a fegyverszüneti egyezmény véglegesen az 1945. évi V. törvény révén került a magyar jogrendbe, vagyis a legitimitási és jogforrási aggályok ezzel elhullottak. A gondolatmenet másik hibája helytelen jogszab ályértelmezésen alapul, tudniillik a fegyverszüneti egyezmény magyarra fordított, ezért nem mérvadó szövegében szereplõ kifejezés nem azonos az autentikus angollal és orosszal. A magyar szövegben valóban az szerepel, hogy Magyarország hatályon kívül helye z minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annexióra vagy a csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik, a hivatalos angol és orosz szöveg azonban semmissé tételrõl, visszavonásról - "repeal" - bes zél, tehát kezdettõl fogva semmisnek tekinti a dolgot. De ennél sokkal fontosabb az 1948ban hozott állampolgársági törvény, amely nem egyszerűen megerõsíti a fegyverszüneti egyezmény következményeit, hanem 26. és 27. szakaszában világosan rendezi a Triano n utáni helyzetet, kimondva, hogy aki Trianon elõtt magyar állampolgár volt és 1948. január 1jén magyarországi állandó lakóhellyel bírt, az magyar állampolgár, aki viszont nem lakik Magyarországon, és van külföldi állam által kiállított, ottani állampolgá rságot tanúsító okirata, az nem magyar állampolgár. Vagyis, csak akik a viszszacsatolt területekrõl itt ragadtak - mint édesapám például , váltak magyar állampolgárokká, a többiek, mint az ikertestvére, nem. - Visszatérve Orbán Viktor levelének állításár a a magyar szolidaritásról, amelynek újjáélesztését új kormánya elsõ feladatának tartja: "Lakjék bár a világ legtávolabbi szegletében is, minden magyarnak tudnia és éreznie kell, hogy létezik egy olyan hely, ahol otthon van, ahol számon tartják. Ennek a he lynek Magyarországnak kell lennie." Egyetérte ezzel az állítással? - Persze, és azt gondolom, hogy ezt a magyar politikai paletta minden valamirevaló résztvevõje így gondolja: aki magát magyarnak vallja, lakjék bárhol, azért a Magyar Köztársaság felelõss éget visel. Ez a szolidaritás egyébként ma is írott törvényünk, szerepel az alkotmány hatodik szakaszában. A kérdés inkább az, miben kell ennek a szolidaritásnak megmutatkoznia, kívánjuke mindenkinek alanyi jogává tenni, hogy Magyarországra költözhessék, ha magát magyarnak vallja. Orbán Viktor és kormánya világossá tette, amikor az úgynevezett státustörvényrõl beszámolt a Velencei Bizottságnak, hogy esze ágában sincs kiterjeszteni az állampolgárságot azokra, akik a
