Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-11
19 svéd nyelvű újságot sem kapnak, sőt már arra is volt példa, hogy egy rab azért nem merte elhagyni a szob áját, mert nem értette az egynyelvű finn rendszabályokat. De beszélhetnék az utcákon látható egynyelvű finn hirdetésekről is, amelyek a svédekbe könnyen táplálhatják a kirekesztettség érzését. Meggyőződésem, hogy a nyelvtörvénynek mind a magán, mind az ál lami cégeket rá kellene kényszerítenie arra, hogy kötelezően hirdessenek mindkét nyelven. A finnországi svédek ezenkívül kulturális örökségüket illetően is el vannak hanyagolva. – Vagyis többségükben olyan jogokról van szó, amelyeket a nyelvtörvény egyébké nt biztosít, megvalósulásuk azonban néha akadályokba ütközik. – A probléma jórészt abból fakad, hogy semmilyen súlyos – azaz anyagi – következménnyel nem jár, ha valaki nem tartja be a nyelvtörvény rendelkezéseit. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy amíg nem ít élik pénzbüntetésre azokat, akik mulasztanak, addig a törvényt sem tartják tiszteletben. – Önök szerint hogyan lehetne javítani a finnországi svédek helyzetén? – Véleményünk szerint ahhoz, hogy élő nyelv maradjon Finnországban a svéd, s ne szoruljon vissza csupán otthoni használatra, „egynyelvű” megoldásokra, azaz több önálló svéd intézményre van szükség. Svéd bíróságokra, svéd kórházakra – Helsinkiben éppen nemrég nyitottak egy svéd klinikát – , olyan intézményekre, amelyekben nemcsak van svéd nyelvű ügyfélfogadás, de a teljes ügyvitel svéd nyelven zajlik. A kétnyelvűség ugyanis – mivel a két nyelv között hierarchikus különbség van – előbbutóbb mindenképpen finn eg ynyelvűséghez vezet. Csak az egynyelvű megoldások akadályozhatják meg, hogy a svéd nyelv „nyomorékká” váljon. Javaslatunk további előnye, hogy a finnek részéről kevesebb kétnyelvűséget igényel, hiszen ha egy városban van egy önálló svéd kórház, amely ellát ja a svéd betegeket, akkor nem szükséges a város összes orvosának svédül tanulnia. Más szóval úgy véljük, hogy bővíteni kell a kulturális autonómiát, s meggyőződésünk, hogy a funkcionális autonómia az egyetlen lehetőség, amely a jelenlegi helyzetben képes megvédeni a finnországi svédek érdekeit és jogait. vissza *Megháromszorozódik a határ menti támogatás* A jövő évtől több mint háromszorosára növekednek a határon átnyúló eg yüttműködésre fordítható európai uniós támogatások - közölte pénteken egy Szentgotthárdon, a magyarosztrákszlovén hármas határon rendezett konferencián a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Komlós Attila/ elmondta: a határon túli magyar közössé geknek ahhoz, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós támogatásokra, bizonyos önrészt kell felmutatniuk. Ebben az Új Kézfogás Közalapítvány segíthet. /(MTI)/ vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasá rnapi Hírek - Vg = Világgazdaság