Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-11
13 kétnapos munkalátogatáson vesz részt Franciaországban, amely során fogadta őt Franciaország államfője. Sólyom László a tárgyalás után újságíróknak elmondta: hazánknak az un ió bővítésével kapcsolatban sajátos helyzete miatt vannak különleges igényei. Az államfő megemlítette a vízumdíjak emelésnek ügyét, amelyre nemrég Franciaország tett javaslatot. Sólyom arra kérte francia partnerét, vegyék figyelembe a határon túl élő magya rok szegényes anyagi lehetőségeit, számukra ugyanis egy hatvaneurós vízumdíj megakadályozná beutazásukat Magyarországra. A köztársasági elnök egyúttal közölte, az uniós tanácskozások előtt a jövőben a magyar és a francia kormány egyeztetni fogja álláspontj át. * Sólyom László fontosnak nevezte azt, hogy az unió külpolitikájában egységesen jelenjen meg. Mint mondta, mostani európai útján mindenütt a közös európai külügyminiszteri tisztség körvonalazódását tapasztalta. Egyúttal örömmel jelentette ki, hogy a ké t ország kapcsolatára már nem jellemzők azok a klisék, amelyek a XX. század elejéről valók, és Magyarország nagyon fontos stratégiai partneri szerepet játszik Franciaország számára. Elmondta, hogy tegnap végződött a sikeresnek mondható magyar gazdasági éva d, és folyamatban van egy francia egyetemi hálózat kiépítése Magyarországon. Ennek folytatásához pénzügyi megállapodásra van szükség, amelyre Sólyom szavai szerint ígéretet tett Jacques Chirac. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy jó volna az európai polgárokban egyfajta „európai tudatot” felébreszteni, amelyhez nagy segítséget nyújtana egy összeurópai médium. „Hozzunk létre egy olyan független közszolgálati európai szerkesztőséget, amely nem a brüsszeli bürokrácia hangja, de mégis közel hozná a polgár okhoz az uniót” – fedte fel javaslatának lényegét az államfő. Sólyom szerint szó volt arról is, hogy az EU problémáit nem a bővítés okozta, és leszögezte, hogy az új tagok nem hajlandók másodrendű szerepet játszani az unióban. Példaként említette, hogy Fra nciaország is korlátozza a munkaerő szabad áramlását. Chirac elnök a magyar államfő szerint megértőnek mutatkozott ez ügyben, s véleménye szerint van esély arra, hogy a jövőben Franciaország változtat eddigi álláspontján. A köztársasági elnök a demokrácia szülőházájában emancipált missziós sorfalak előtt haladt el. Az Elyséepalota udvarán felsorakozó katonák között ugyanis szép számmal voltak nők. Ha Franciaország, akkor a demokrácia mellett a nemzeti büszkeség is meghatározó. Ezt érezhetjük többek között a Pére Lachaise temetőben, amelynek bejáratnál a Franciaországban meghalt belga katonák emlékműve látható. A kétnapos látogatás során Sólyom László köztársasági elnök megkoszorúzta a temetőben a Nagy Imrének emelt szimbolikus emlékhelyet. A főhajtásnál meg jelentek a Franciaországba emigrált ’56osok képviselői is, többek között Sujánszki Jenő. A magyar katolikus misszió vezetője is elment a köztársasági elnök koszorúzására. Molnár Ottó atya az államfővel való beszélgetés során elmondta, a mostani esemény tö bbrétű jelentőséggel bír: „A turisták eljönnek megnézni az emlékhelyet, a köztársasági elnök úr látogatása fontos protokolláris jelentőséggel bír, emellett az ember lelkének is megnyugvást jelent” – mondta a missziós pap. A parcella határán álló tábla min dazonáltal érdekes: „külföldi harcosok, akik Franciaországért haltak meg”. vissza Rákóczi szlovák nevet kapott Kassán Magyar Nemzet 2006. március 11. Szerző: Pataky István Frantisek II. Rákoci néven szerepel az erdélyi f ejedelem azon a kassai városi hivatal által készített internetes honlapon, amely a március végén kezdődő Rákóczicentenárium iránt érdeklődőket tájékoztatja. A pozsonyi Új Szó című napilap beszámolója szerint az információk egyelőre csak szlovákul olvashat ók. Ami a fejedelem sajátos módon leírt nevét illeti, Slavomir Sabo, a fejlesztés alatt álló honlap szerkesztője a szlovák nyelvtörvényre hivatkozik. „Az idegen nevek, ezen belül is az Osztrák – Magyar Monarchia idejéből származó személynevek helyesírásával kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat a szlovák helyesírás szabályai szerint kell leírni, a különböző írásmódokból adódó félreértéseket elkerülendő. A szlovákban nem használatos betűket elhagyjuk, a két jelből álló vagy kettős mássalhangzóka t egyszerűsítjük, illetve hallás alapján írjuk. Ily módon lett Zichyből Zici, Pázmányból Pázman, Bercsényiből Bercéi, Rákócziból pedig Rákoci” – magyarázta a névváltoztatást Sabo, hozzátéve, hogy amennyiben a közintézmények eltérnének ettől a gyakorlattól, törvénysértést követnének el, ezért a féléves ünnepségsorozattal kapcsolatos valamennyi írott anyagban – meghívókon, katalógusokban, emléktárgyakon – szlovák helyesírással szerepel majd II. Rákóczi Ferenc neve, kivéve a kétnyelvű, szlovák – magyar meghívók at és a szövegek fordításait. Ismeretes: a felvidéki műemlékek kapcsán is megfigyelhető egyfajta kisajátítás szlovák részről. vissza
