Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-06
12 Mucuskaügy az NBH évkönyvében 2006. március 6. 8:02 Magyar Nemzet - S wendt Pál Továbbra sem tudható , hogy milyen eredményre jutott az a belső vizsgálat, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal indított, miután tavaly ősszel sajtónyilvánosságot kapott, hogy az elhárítás látókörébe került egy romániai magyar házaspár, aki a gyanú szerint azon munkálkodott, hog y a kormány és a határon túli kisebbség viszonya minél rosszabb legyen. A belső vizsgálat tárgya az volt, vajon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársán keresztül jutotte nyilvánosságra a házaspár tevékenysége, valamint az ezzel kapcsolatos műveletek részletei. A szolgálatok illetékese a korábban már többször feltett kérdéseinkre ismét csak annyit válaszolt: nincs semmilyen közölnivalójuk az üggyel kapcsolatban. Ugyanakkor a hivatal tavalyi tevékenységét bemutató évkönyv kémelhárítással foglalkozó fe jezete az úgynevezett Mucuskaügyben megismert módszerekkel nagy hasonlóságot mutató leírását közli az ellenérdekelt titkosszolgálatok beépülési és hírszerzési megoldásainak. Annak ellenére, hogy biztonságpolitikai környezetünk megváltozott, az idegen hírs zerző szolgálatok tevékenysége és a hazánk iránt mutatott érdeklődésük több feladatot ad a kémelhárítási szakterületnek – áll a Nemzetbiztonsági Hivatal tavaly végzett munkáját ismertető évkönyvben. Arányosan Magyarországon sem tevékenykedik kevesebb elle nérdekelt hírszerző, mint az olyan szövetséges országokban, ahol ez a jelenség médianyilvánosságot kapott – hívja fel a figyelmet a dokumentum. Tapasztalataik szerint ezek a szolgálatok hírszerző tisztjeiket hagyományosan külképviseleteiken, diplomatának á lcázva állomásoztatják, de egyre inkább üzleti vagy tudományos fedést is alkalmaznak, és a törvényesség határán túl is kihasználják a diplomáciai tevékenységből adódó lehetőségeket. Az ügynökök nem szorítkoznak beszélgetőpartnereik figyelmetlen közléseire , hanem tudatosan választják ki a szempontjaiknak megfelelő személyeket, majd a viszony elmélyítésére, irányítására és a célszemély elkötelezésére törekednek. Kapcsolataik során tudatosan támaszkodnak a honosított és kettős állampolgárokra, a kiválasztott személyeknek az általuk képviselt országhoz fűződő üzleti, kulturális, tudományos, családi kötődésének kiaknázására. Segítőiket a kormányzati intézményekben, tudományos műhelyekben, gazdasági vállalkozásokban, társadalmipolitikai szervezetekben keresik, é s főként a gazdaságipénzügyi adatokra kíváncsiak. Elsősorban az általuk képviselt ország vállalkozásai számára vonzó befektetési, üzleti lehetőségeket kutatják. Feltárják a tranzakció hátterét, pontos körülményeit, illetőleg a hivatalos tájékoztatást mege lőző magyar álláspontot, és információgyűjtésük meghatározó eleme a szövetségi és uniós ismeretek gyűjtése. Munkájukat nagyban segíti, hogy egyes fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek munkatársaik, hivatalos és üzleti partnereik kiválasztásánál ne m mindig járnak el az elvárható felelősséggel és gondossággal. Nemzetbiztonsági szakértőink szerint hazánkban az Egyesült Államok, Izrael, Oroszország és Románia hírszerző tevékenysége a legaktívabb, de előfordul, hogy NATOszövetségeseink némelyike és eg yes uniós partnerek is „dolgoznak” Magyarország, valamint az egykori Varsói Szerződés tagállamai „ellen”. vissza ▪ Érintett miniszterek? A Magyar Nemzet tavaly augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat leleplezett egy, a gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozó romániai magyar házaspárt, amelynek hölgy tagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál dolgozott . Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”, de a hölgy férjével, Szatmári Tiborral együtt tagadta, hogy a román hírszerzésne k kémkedtek volna. Mindezek ellenére romániai napilapokban és hazai internetes oldalakon sorra láttak napvilágot állítólag a magyar titkosszolgálattól származó lehallgatási jegyzőkönyvek. Ezekben Magyar Bálint oktatási miniszter egy Lorin fedőnevű személyt hívott telefonon. A sajtóban azóta Hiller István volt kultuszminiszter és Magyar Bálint oktatási miniszter is leszögezte, hogy Szatmári Ildikóval kizárólag munkakapcsolata volt. A megjelent lehallgatási adatok miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója poligráfos hazugságvizsgálatot rendelt el azok körében, akik ismerhették az ügy részleteit, azonban a belső ellenőrzés eredményeiről, valamint az esetleg felmerült államtitoksértés miatt tett feljelentésről nem árultak el részleteket.
