Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-06
9 Bukarest, 2006. március 5., vasárnap (MT I) - Traian Basescu román elnök tengerész múltját gyakran felemlegeti a román sajtó, már csak azért is, mert a különféle nemzetközi fórumokon a volt hajóskapitány olykor valóban úgy fogalmaz, mintha egy hajó parancsnoki hídjáról kiáltana le matrózaihoz. Am ikor elkapja a hév, rögtönöz, keresetlen szavak csúsznak ki a száján. "Valósággal megizzadtam, amikor fültanúja voltam olykor az elnök spontán megnyilvánulásainak" - mondta egy interjújában Andrei Plesu, az államfő volt tanácsadója (egykori külügyminis zter), aki korábban azért köszönt le állásáról, mert nehezen viselte, hogy főnöke mindenre használta őt, csak tanácsadásra nem. "Az elnök önmagát tekinti saját legjobb tanácsadójának" - hangoztatta enyhe iróniával Plesu. Mégis vallja, hogy Basescu nem szok ványos stílusa nagyon is jót tesz a román külpolitika ügyének, egyegy szenvedélyesebb megfogalmazás jobban felkelti a világ figyelmét, mint egy "jólfésült", de unalmas nyilatkozat. Így látja ezt Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter is, aki egy int erjújában kifejtette: a román diplomáciának sohasem okozott gondot az elnök retorikája. "Basescu minden megnyilvánulása előre megfontolt, sohasem tér el az általános külpolitikai irányvonaltól" - mondta a külügyminiszter. Ettől függetlenül sokan megü tköztek, amikor Basescu már mandátumának elején meghirdette a román külpolitika jövőbeni prioritását, a WashingtonLondonBukarest tengelyt . Az újságokban többször lehetett olvasni olyan fejtegetéseket, miszerint egyre inkább különválik az államfő és a ko rmány külpolitikája. Míg az államfő a tengerentúlra és a La Manche csatorna túlsó partjára veti tekintetét, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és a külügyminisztérium Európára összpontosítja figyelmét - írták. Niculescu Antal külügyi államtitkár az MTI érdeklődésére maga is elismerte, hogy a "tengelyről" szóló basescui bejelentés után bizonyos partnerek Brüsszelben komolyan firtatták, nem külpolitikai irányváltásról vane szó. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a román alkotmány egyértelműen kül- és biztonságpolitikai mandátummal ruházza fel az államfőt, tehát munkamegosztás érvényesül. Az integrációs kérdésekkel a miniszterelnök foglalkozik, stratégiai kérdésekben viszont az államelnöki hivatalból diktálják az irányt és a tempót - mondta Nicules cu. Basescu alkalmat talált arra, hogy értésre adja: nem létezik kétfajta külpolitika. A diplomáciai testületek vezetői előtt tartott decemberi beszédében fel is vázolta Románia helyét és törekvéseit a világban. Nem lenne a vizek embere, ha nem egy hí d két - azonos nagyságú és teherbírású - pilléréről beszélt volna. Az egyik a NATOhoz való tartozás, a másik pedig az európai integráció. E két pillér köré csoportosította a célokat. Eszerint Románia stratégiai partnerséget épít ki az Egyesült Állam okkal és NagyBritanniával, friss NATOtagként élvonalban vesz részt a katonai missziókban, konfliktusrendező szerepet akar vállalni a NyugatBalkánon, együttműködési rendszert tervez kiépíteni a feketetengeri térségben, s mint az Európai Unió jövendő és a NATO jelenlegi legkeletibb tagja, végvárként kívánja oltalmazni Európát az ember, a kábítószer- és a fegyvercsempészettel szemben. Rendezési elképzeléseket sző Koszovó számára, aktív részese szeretne lenni a transznisztriai rendezésnek, különleges figye lmet szentelve a határon túli románság helyzetének. Utóbbi témát a rendszerváltás óta először építi be programszerűen szomszédságpolitikájába. Hogyan lehet összehangolni ezt a sok célkitűzést? Képese Basescu hajója átúszni egy olyan híd alatt, amelyn ek pilléreit korántsem állóvíz áztatja? Egyáltalán, pontosan meghatározható irányban halade ez a hajó? - teszik fel a kérdést romániai szakértők. Egy részük szerint a hajóskaptány iránytűje nagyon is stabil irányt mutat. Traian Ungureanu külpolitika i szakíró az MTInek nyilatkozva rámutatott: a legutóbbi események (például a Mohamedkarikatúrák által kirobbant zavargások vagy az iráni nukleáris program keltette feszültség) igazolni látszanak a BukarestLondonWashington tengelyre vonatkozó, egy évvel ezelőtti bejelentést. Amit akkor mindenki valóságtól elrugaszkodott, vakmerő külpolitikai elképzelésnek tekintett, arról mára kiderült, hogy nagyon is pragmatikus, józan és reális projekt - mondja. Időközben ugyanis a biztonság szavatolásának összehangolá sa nemcsak Romániában, de Európa egészében is elsőrendű kérdéssé vált - fejtette ki a szakíró, aki szerint a földrész a biztonságpolitika kérdésében néhány nap alatt nagyon közel került az amerikai vonalhoz. Az amerikai bázisok megjelenése Dobrudzsában az öreg kontinens számára is rendkívül égető biztonsági szükségletet elégít ki az északatlanti szövetség keleti végein - fűzi hozzá. Radu Tudor katonapolitikai szakértő is úgy látja - az MTI- kérdésére fejtve ki véleményét , hogy Románia saját érdekében is szeretné keletebbre tolni a világ legerősebb katonai szövetségének biztonsági határait, ezért is részesíti elsőrendű figyelemben a Feketetenger tágabb térségét. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy a Kaukázus körzetében találhatók a NyugatEurópa szá mára fontos energiaforrások. Emlékeztet a térség számos "befagyasztott" konfliktusára. Ebben a robbanásveszélyes helyzetben próbál Románia vezető szerepre szert tenni
