Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-07
11 szlovákiai faluban a szlovákiai magyar kormánytag ok hathatós és jogos közbenjárására bevezették a víz- és a gázvezetéket. Ám sok helybeli lakos ennek sem tud örülni, mert képtelen fizetni a méregdrága díjakat - mutatott rá. A legújabb felháborodást az váltotta ki, hogy hiába MKPtag az agrárminiszter, Szlovákiában a négy cukorgyár közül elsőként a rimaszombatit zárják be. Abban a gömöri régióban, ahol több mint harmincszázalékos a munkanélküliség. Olykor a szlovákiai magyar párt egyértelmű sikerei sem látszanak annak. A három és fél évvel ezelőtti kie melkedően jó választási eredményeknek, majd a szlovák koalíciós partnerek támogatásának is köszönhetően sikerült életre kelteni a révkomáromi Selye János Egyetemet, amellyel valóra vált a felvidéki magyarság több mint nyolc évtizedes álma: az anyanyelvi ok tatási rendszer létrejötte az óvodától a felsőoktatási intézményig. Ám ebbe az örömbe is egyre több üröm vegyül. Akadozik az új felsőoktatási intézményben meghirdetett szakok akkreditációja. Jelenleg két helyen is folyik (Révkomáromban és Nyitrán) anyanyel vi pedagógusképzés. További két városban (a pozsonyi Komensky Egyetemen és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen) is működik magyar tanszék. Úgy, hogy a négy szellemi műhely képtelen szót érteni abban, hogy hol, mire szakosodjanak. Időről időre morális gondok is borzolják a kedélyeket. Többen figyelmeztetnek arra, hogy az MKP csaknem nyolcesztendős kormányzati szerepe óta felhagyott a szlovákiai magyarságot tömöríteni és közösségi célokért aktivizálni képes értékpolitizálással. Helyébe gyakran bizonyos c soportok másokat kirekesztő érdekérvényesítése lépett. Elsősorban a helyi és a regionális szervezetekben, ahol több kisvárosban valóságos kasztok alakultak. Mindez érthetően a tagság felháborodását és a közügyektől való elfordulását vonja maga után. Több szlovák politológus szerint az MKP mostani válságának további oka az, hogy felszínes etnikai témákkal már aligha képes toborzót fújni. Immár Vladimír Meciarral sem lehet riogatni. A nemzetiségi viszálykodások legalábbis ezekben az években elcsitultak Szlo vákiában. Igaz, bármikor feltörhetnek. Ám jelenleg a felvidéki magyar gyalogpolgár - akár csak szlovák és más nemzetiségű sorstársa - leggyakrabban a súlyos megélhetési és egyéb szociális gondokkal szembesül. Amelyekre jelenleg képtelen gyógyírt kínálni a Magyar Koalíció Pártja. Márpedig a nagypolitikának olykor már a nemzetiségének is hátat fordító polgárok bizalmát, választási kedvét csak vonzó regionális és kistérségi programmal, a valós társadalmi helyzet felismeréséből adódó stratégiával lehet visszasz erezni. Nem utolsósorban pedig az európai értékrendre épülő kisebbségi törvény elfogadásának és a kulturális autonómia valóra váltásának határozott szorgalmazásával. - Bizony a választókért immár nekünk is harcolni kell - jelentette ki a minap Bugár Béla p ártelnök. Felismerve, hogy befellegzett az MKP kényelmes pozíciójának. vissza Pozsony, 2006. február Frunda Györgyöt hazaárulással vádolják Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. február 7. Hazaárulással, szélsőségességgel és románellenességgel vádolják Frunda György RMDSZszenátort Romániában, és szenátori, illetve ETképviselői mandátumának felfüggesztését követelik. Az ok: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1735. számú ajánlás, amelynek kidolgozásával a közgyűlés jogi szakbizottsága Frundát bízta meg. Leghevesebben Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke és Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke bírálta az RMDSZes szenátort. A román politikusok megle hetősen későn reagáltak arra, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum valójában elismeri a kulturális nemzet fogalmát, következésképpen a kulturális autonómiát is, s arra biztatja a tagállamokat, hogy a jövőben ne határozzák meg maguka t kizárólag etnikai alapon, azaz nemzetállamként. Ez utóbbi ajánlás rendkívül érzékeny Románia számára, amely alkotmánya első pontjában rögzíti, hogy Románia egységes nemzetállam. A két politikus szerint Frunda nem Románia érdekeit képviselte Strasbourgb an, hanem kizárólag az erdélyi magyarok érdekeit, s ezáltal hazaárulást követett el, amit a büntető törvénykönyv is súlyos véteknek ítél. Éppen ezért kezdeményezni kívánják szenátori tisztségből történő felfüggesztését, és azt követelik, hogy őt Románia az onnal váltsa le az ország ETdelegációjának éléről is.
