Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-07
8 szerint NyugatEurópában a keletközépeurópai államokat egységnek tekintik; amennyiben valamelyik állam nem tesz eleget az Európai Unió normáinak, az összes többi is imázskárt szenved. A beszélgetés során a magyar államfő kifejtette, hogy csak a nemz eti azonosságtudat segíti elő az európai identitást, sajnálja, hogy a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányt, a szavazók nem az alkotmányt, hanem más szempontokat helyeztek előtérbe. Szólt arról is, hogy az anyaországban és a határokon kívül élő magyarok "nemzeti egységet" alkotnak, s hogy a magyar társadalom vallja: a határok revíziója nem jöhet szóba. Sólyom László szerint itt az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat "kulturális egységnek" tekintsék. Szerinte a polgárok mindmos tanáig torz képet kapnak, mert Brüsszellel mindig csak a nehézségeket azonosítják, míg az előnyöket, amelyeket az unió jelent polgárai számára, az egyes államok maguknak tulajdonítják. A magyar államfő elmondta: azért írta ki a lehető legkorábbi időpon tra a magyarországi választásokat, hogy az új kormány, "akár jobboldali, akár baloldali", például az államháztartásban jelentkező problémák miatt azonnal munkához láthasson. Októberben a helyhatósági választásokra is a lehető legkorábbi időpontban kerül so r. Aktuális magyarországi eseményeket, leleplezéseket érintve Sólyom László visszakanyarodott ahhoz az időszakhoz, amikor az alkotmánybíróság élén állt. Az 1994es titkosszolgálati törvénnyel kapcsolatos határozatot "életem legszomorúbb ítéletének" nev ezte. Akkor azonban meg kellett állapítani: a szocialista egypárti államról a demokráciára való áttérést jelentő rendszerváltás után négyöt évvel "a fordulat lezárult". 1989ben "jogállami forradalom" zajlott le. Ennek a forradalomnak az eszköze és az ere dménye a jogállamiság, azaz: az alkotmány betartása, a büntetőjogilag visszamenőleges hatály tilalma és a múltbéli cselekedetek kezelése jogállami kritériumok alapján. Ilyen formán az egykori besúgói jelentések problémája és a jelentések szerzőivel összefü ggő probléma ma már adatvédelmi kérdés. Mindenki betekinthet az őt érintő aktákba: az egykori ténykedés büntetlen marad. A nyilvánosság csak akkor igényjogosult az információra, ha egy egykori besúgó vagy nem hivatalos (belügyi) munkatárs "a politikába " igyekszik, közhivatalt akar vállalni. A magyar államfő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a most nyilvánosságra került esetek (közülük is a legismertebb az Oscardíjas filmrendező, Szabó István esete) "nem a (kommunista) rendszert mint olyat teszi k közszemlére, hanem egyes személyeket" - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. vissza A Románia iránti lojalitásra szólította fel az RMDSZt Emil Boc Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. február 6., hétfő (MTI) - Vagy adja tanújelét Románia iránti lojalitásának, vagy pedig távozzon a román kormánykoalícióból a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - hangoztatta hétfőn Bukarestben Emil Boc, a román Demokr ata Párt (PD) elnöke, akinek e felszólítását Markó Béla, a szövetség elnöke még aznap visszautasította. Emil Boc - aki Kolozsvár polgármesteri tisztségét is betölti - pártjának vezetőségi ülése után tartott sajtóértekezletén kifogásolta, hogy január vé gén az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése elfogadta Frunda György szenátornak (RMDSZ) a nemzet fogalmáról szóló jelentését. Az 1735. számú ajánlás támogatja a nemzeti kisebbségek területi autonómiájának elvét. Ennek nyomán Romániában már a múlt h éten átfogó sajtókampány és nacionalista felhangoktól sem mentes politikai támadás indult az RMDSZ és a magyar szenátor ellen. Hétfőn pedig a demokrata pártelnök felkérte az RMDSZt: adja tanújelét Románia iránti lojalitásának, vagy pedig távozzon a románi ai kormánykoalícióból. Boc szerint elfogadhatatlan az is, hogy a román parlament egyik tagja, az ET parlamenti közgyűlése román küldöttségének vezetője úgy nyilatkozzon: ő a strasbourgi testületben nem Romániát, hanem az RMDSZt és az erdélyi magyarsá got képviseli. Frundának ez a kijelentése egyébként egy televíziós műsorban hangzott el. A vitában hétfőn megszólalt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, kijelentve: Románia nem olyan ország, amelyet ki kell oktatni a kisebbségekkel való bánásmódot illetően. Románia Tariceanu szerint "olyan ország, amely a kisebbségi jogok védelmét és megadását illetően abba a helyzetbe került, hogy csaknem mintává válik Európában". Mint hangoztatta, Európában nagyon sok olyan ország van, amely kevesebb jogot biztosí t a kisebbségeknek, mint Románia. "Ha Frunda úr jelentése és közbenjárása más államokra és nem Romániára vonatkozott, akkor természetesen nem túlzás, amit ott mondott. De ha Frunda úr Romániára is célzott, amelyre úgyszintén alkalmazni kell az ET aján lását, akkor a dolgok változnak, s ebben az esetben nagyon világos, tisztázó megbeszélésre van szükség, hogy megérthessük egymást" - fejtette ki a kormányfő. Markó Béla, a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ elnöke a DP elnökének megnyilatkozására reagálva az MTInek kijelentette: Frunda Györgyöt nem támadni, hanem dicsérni kellene, hiszen ő immár évek óta a román
