Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
19 Fideszes koll égájával vélhetően ebben Tabajdi Csaba MSZPs Európai parlamenti képviselő is egyetértett, ugyanis kijelentette: „Kisebbségi kérdést autonómia nélkül jól megoldani nem lehet!” Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a hiányosságra, hogy az Európai Uniónak a m ai napig nincs érvényes útmutatója a kisebbségi autonómiákat illetően. „Ehhez a szellemi háttért nekünk, magyaroknak kell kidolgoznunk. Ezt egyik kormány sem készíti el helyettünk. A mai napig nincs például olyan, az Európai Parlament asztalára letehető do kumentum, amely egyértelműen ismerteti, hogy például mik a felvidéki magyarok legitim igényei.” Szlovákiában ma egyetlen pártja van a magyarságnak, az immár csaknem nyolc éve kormányon lévő Magyar Koalíció Pártja. Joggal várható tehát, hogy a felvidéki a utonómiatörekvések élharcosa legyen – már ha meg akarja oldani a felvidéki magyarság problémáját. Bár nem vitatható, hogy kormánytagságuknak több pozitív hozadéka volt a felvidéki magyarság számára, mégis gyakran úgy tűnik, képviselőik gyakran legalább an nyira félnek az autonómia szó használatától, mint ahogyan irtóznak tőle a szlovák politikusok. Ha szájukra is veszik, általában gyorsan hozzáteszik, hogy kulturális és oktatási autonómiára gondolnak, nem pedig területire. Vajon miért? Az MKP képviselői k özül Duray Miklós és Kvarda József voltak ott a konferencián. Duray előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az autonómia alapvető emberi jognak számít, ám a politikai elit azokkal a magyar politikusokkal keresi a kapcsolatot, akik hajlandók lehátrálni az autonómia platformjáról (Duray előadását lapunk 14. oldalán közöljük). „A Magyar Koalíció Pártjának – amely megalakulása óta a legnagyobb válságát éli át – újra meg kell találnia önmagát, és szembe kell néznie a kihívásokkal. A kérdésekre választ, a f eladatokra pedig megoldásokat kell találni.” – olvasható egy múlt heti írásban a Magyar Nemzet hasábjain, melyre több szlovák lap is felhívta a figyelmet. Kérdés persze az is, hogy mire kell megoldást találnia az MKPnak? A szociális és gazdasági körülmény ek természetesen legalább annyira érintik a magyar, mint a szlovák lakosságot. A fő gondot viszont a magyarság asszimilációja, azaz rohamos létszámcsökkenése jelenti – legalábbis ezt mutatják az utóbbi két népszámlálási adatok közötti különbségek. Ha ez íg y folytatódik, hosszú távon minden gond megszűnik, ám ezzel az MKP szavazótábora is. A legutóbbi népszámlálást viszont még akkor tartották, amikor az MKP nem is létezett, és a demográfiai arányok megváltozásához is évek, évtizedek kellenek. Hogy mennyire eredményes az MKP politizálása, arra a legközelebbi népszámlálás viszont már választ ad. Christpher Pan professzor a Déltiroli autonómia alakulását vázolta fel a konferencián. „Ki kellett egyenlítenünk a regionális különbségeket, hogy a lakosság ne ván doroljon el tőlünk. Mit tettünk? Az iskoláinkat a perifériákon helyeztük el, és nem fordítva!” Abban egyezség volt, nincs két egyforma autonómia. Tanulni, ötleteket átvenni, és azokat a helyi jellegzetességekre szabva alkalmazni azonban lehet. A konfere ncián elhangzottakat a szervezők egy könyvben jelentetik meg. Remélhetőleg, a Felvidéken sem lesznek a politikusok restek azt kezükbe venni… vissza Oriskó Norbert, Szabad Újság Kulturális határokon innen és túl A Duna tévé a napokban stúdióbeszélgetésben összegezte a Budapesten szervezett Autonómiatanácskozás eredményeit. A beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy az autonómiák csak a kisebbség és a többség összefogásáv al jöhetnek létre.
