Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
17 Az európai autonómia modellekről kezdődött nemzetközi konferencia Budapesten, a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében. A rendezvény célja, ho gy bemutassa a sikeres autonómia megoldásokat, és megvizsgálja az európai önkormányzatiságot is. A XXI. század Európájának, illetve az uniónak a legfontosabb gondja az, hogy hogyan tudja megvalósítani az igazi demokráciát államaiban - véli Vizi E. Szilve szter. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Duna tévének nyilatkozva úgy fogalmazott: minden európai állampolgárnak joga van kifejezni a véleményét, gondolatait és megválasztani képviselőit, ami tulajdonképpen a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve . - Ennek természetes következménye, hogy egységben, egyes területen élő kisebbségeknek viszont joguk van olyan területi autonómiát élvezni, amelynek segítségével ők a saját életüket, tudományos, kulturális, szakmai életüket megszervezik – tette hozzá Vi zi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Vizi E. Szilveszter szerint a tudománynak segítenie kell a politikát. A Magyar Tudományos Akadémiának mint intézménynek kell lennie a biztosítéknak, hogy ne legyen a politika eszköze az autonómia ügye. Az elnök fontosnak tartja, hogy elindul az Autonómia csatorna. Mint mondta: így az európai kisebbségek megismerhetik egymás törekvéseit. Az egyébként április 16án, a két választási forduló között induló csatorna célja: érzékeltetni a világban élő magyarokkal, hogy van közö s nevező, és ez a magyar ügy, a médiának pedig nagyon nagy szerepe és felelőssége van ennek megismertetésében. - Ez nem azt jelenti, hogy a Duna Televízió új csatornája, az Autonómia csatorna egy végeláthatatlan politikai esszésorozattal fog majd kedvesk edni a nézőknek – nyilatkozta Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Ez ugyanolyan kulturális televízió lesz, mint amilyen a Duna Televízió régi csatornája, mert hiszen ez az, ami leginkább érzelmileg össze tud kapcsolni magyart a magyarral, de magyart a katalánnal, a baszkkal, a rétorománnal és bárkivel. Óriási a felelősség, és ezzel élni kell. Nekünk azt kell bebizonyítani, hogy Európában a kisebbségek vannak többségben – tette hozzá az elnök. Cselényi László szerint itt az ideje számonkérni a művelt nyugattól, hogy akarjae a középkeleteurópai kisebbségek autonómiáját, és hajlandóe e törekvésekért valamit tenni. vissza Szilágyi Réka - Katona István, Duna TV Autonómia a határon túli jövő útja Dátum: 20060206 00:21 Beküldte: felvidek Forrás: Gondola Székelyföld autonómiája már nem tabu téma. A román politika ugyan még elzárkózik a kérdéstől, de az idő a kisebbségeknek dolgozik. Többek közt ez derült ki a Mag yar Tudományos Akadémia kétnapos konferenciáján. Az Autonómia Tv április 16án kezdi meg sugárzását. A csatorna nemcsak a határon túli magyaroknak, hanem az összes európai kisebbségnek szól majd. A Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Tv közös szervezésé ben létrejött nemzetközi konferencia az európai autonómia modellekről pénteken és szombaton zajlott. Sok neves hazai és külföldi tudós illetve politikusok vett részt a kétnapos összejövetelen. Többek közt Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Tytti Isoh ookanaAsunmaa, a volt finn kulturális miniszter, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselők, és Josep Bargalló Valls, a katalán kormány miniszterelnöke. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke megnyitójában kiemelte Európa kul turális sokszínűségét, és hangsúlyozta, kontinensünkön a nemzetek szálláshelye nem egyezik az országhatárokkal és a kisebbségbe szorult népeknek joguk van saját anyanyelvű főiskolához, egyetemhez. A kisebbségek gyarapodása nyelvben, kultúrában, gazdaságban , szabadságjogokban a többség érdeke is. Az autonómiáról nem sokat mond a nemzetközi jog – mondta előadásában Kovács Péter a Miskolci Egyetem Jogi Karának professzora, csak iránymutatóul szolgál. Kiemelte Déltirol, Wales, Korzika és az Öland szigetek
