Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
13 ugyanabban az államban éltek, és a magyar nemzet a középkortól számítva egyetlen szomszéd népét vagy társnépét sem támadta meg. A magyarsá g nyolcvanhatodik éve tartó megalázott helyzete Európa egyik szégyene. A fentebb már említett Korhecz Tamás délvidéki kisebbségügyi miniszter szerint Szerbiában biztosított és alkotmányban szavatolt a magyar kisebbség önrendelkezése a kultúra, az oktatás é s a nemzeti identitás megőrzése területén. A Magyar Nemzeti Tanács 2002 óta döntéseket hoz, intézményeket alapít, de mégis keveset ír róla a sajtó, mert nem egyértelmű a megítélése. A tanács törvényes, de nem legitim és nem reprezentatív testület azok szer int, akik kiszorultak a hatalomból – mondta. Az autonómiafolyamat elkezdődött a Délvidéken – vélte. Még az elején vannak, de jó az irány. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Szövetségének alelnöke szerint a KMKSZ alakult meg elsőként a határon túli magyar szervezetek közül a peresztrojka idején. Bár gyorsan népszavazást írtak ki, és ezen több mint nyolcvan százalék mondta az t, hogy autonómiát akar a tömbmagyarság számára, azóta nem sikerült előrelépni az ügyben – csak a Krím félszigeten élő oroszok kaptak efféle jogokat. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra figyelmeztette a világot, hogy a magyarok bék ésen harcolnak a jogaikért, „nyakkendősen küzdenek” az önrendelkezésük érdekében, de nem figyelnek rájuk, miközben a balkáni fegyverropogás után mindenki Koszovó autonómiájáról beszél. A fiatal politikus egy olyan intézet felállítását szorgalmazta, amely ö sszefogná az autonómiáról gondolkodó és tevékenykedő embereket. A konferencia egyik legérdekesebb előadását Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tartotta. A Magyar Polgári Szövetség elnöke egy felmérést ismertetett, amelynek értelmében a székelyföldi magyarok kilencvennyolc százaléka támogatja az autonómiatörekvéseket, hetvennyolc százalékuknál ez még az ország uniós csatlakozásánál is fontosabb! A politikus nem értette, hogy Magyarország miért sietett megszavazni Románia felvételét, és azt is sérelmez te, hogy Gyurcsány Ferenc Bukarestben (állítólag Markó Béla kérdésére) a román – magyar közös kormányülésen nem hozta fel témának a magyarok önrendelkezését. A polgármester szerint ebben a civilek és az egyházak teszik a dolgukat, csak a politika teljesít al ul. Markó Béla RMDSZelnök azonnal alkotmányellenesnek minősítette a székelyföldi népszavazási kezdeményezéseket az autonómiáról – vajon DélTirolban meddig maradhatna pártelnök az, aki alkotmányellenesnek minősítené most a száztizenhárom polgármester leve lét, amelyben Bécs védelmét kérték? – tette fel a kérdést. Szász Jenő Tabajdi Csabával vitatkozva úgy véli, Erdélyben nincsenek radikálisok, csak mérsékeltek és megalkuvók. Előadása végén Ignasi Guardians i Cambo katalán elnököt idézte, aki szerint az auto nómiáért vívott harc első lépése ott kezdődik, hogy leszámolunk saját árulóinkkal. vissza Idő előtti választás Szlovákiában? 2006. február 6. (10. oldal) Neszméri Sándo r Bekeményítettek a szlovák ellenzéki pártok. Miután a tavaly októberi parlamenti válsággal sem sikerült kikényszeríteniük az idő előtti választásokat, új módszerhez folyamodtak: a kormány tagjai ellen sorozatban nyújtják be bizalmatlansági indítványaikat , amit a választások közelsége miatt a szlovákiai elemzők a hatalmi harc Szlovákiában eddig nem ismert módszerének minősítenek. Már a hét keddjén tárgyalja a törvényhozás a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, s amint véget ér a soron kívüli ülés, máris kezdődik a Martin Fron oktatásügyi miniszter leváltására tett indítvány tárgyalása. Az ellenzéki pártok azonban már összegyűjtötték a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges harminc képviselői aláírást F rantisek Tóth kulturális és Pavol Prokopovic közlekedési miniszter ellen, s december óta a levegőben lóg a Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter leváltására tett ellenzéki „ígéret” is. A miniszterek sorsa a függetlenek akaratától függ, hiszen a 150 fős parla mentben 22 független ül. ▪ Műholdról sugároznak . Húsvét vasárnapján, vagyis a két választási forduló között indul a Duna TV új, szintén műholdo n sugárzott műsora, amelynek kérelmét az ORTT december elején hagyta jóvá. Feladatuk, hogy a műsoridő nyolcvan százalékában az autonómia kérdésével foglalkozzanak. Balogh Júlia, az Autonómia csatorna igazgatója lapunk kérdésére elmondta: „nemzetközi” telev íziót akarnak, sok műsorcserét terveznek például a kis népek regionális televízióival. Mivel Európában háromszázharminchét kisebbségről tudnak (ez százhárommillió embert jelent), hosszú ideig lesz munkájuk. A napi nyolcórás műsort (amelyet megismételnek) a teletexten legalább három nyelven feliratozzák. Az új kezdeményezéssel számon kérik a „művelt Nyugatot”, hogy akarjae a poros, isten háta mögötti fertályon is az autonómiát. Bizonyítani akarják, hogy kevés pénzzel, szívvellélekkel is lehet televíziót cs inálni. A műsor műholdon, a Duna Televízió mellett lesz fogható, ám az új csatornát digitális tömörítésben továbbítják. Már tárgyalnak a kábelszolgáltatókkal, több határon túli szolgáltatóval meg is állapodtak, így ott bizonyosan bekerül a csatornakínálatb a a műsor.
