Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
11 Autonómia vagy verbális fájdalomcsillapítás Németh Zsolt: Ami nyugaton évtizedek óta működik , arról miért nem lehet KeletEurópában beszélni? 2006. február 6. (9. oldal) Lukács Csaba Rengeteg kihagyott lehetőség, most talán kedvező nemzetközi széljárás, ugyanakkor a környező országok merev elutasítása – ez jellemzi pillanatnyilag a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, derült ki a hét végén a Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Televízió által szervezett nemzetközi konferencián. A műholdas közszolgálati televízió április tizenhatodikától Autonómia névvel indít csatornát. Ha vasárnap délel őtt egy fideszes politikus mondta volna azt, amit Tabajdi Csaba szocialista EPképviselő jegyzett meg a konferencián (jelesül: radikálisokra és mérsékeltekre egyaránt szükség van az autonómiáról vívott harcban, mert amíg DélTirolban a mérsékeltek tárgyalt ak, a radikálisok villanyvezetékeket robbantgattak), mára már dübörögne a szocialista kampánygépezet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szíve fölött viselt pénztárcájára szorított kézzel, elcsukló hangon mondaná, hogy az ellenzék erőszakra buzdít. Így, hog y szocialista politikus mondta ki az igazságot, nem lesz belőle botrány. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) termében az Andreanum másolata várta a kétnapos tanácskozás résztvevőit. II. András királyunk 1224ben keltezett oklevele Európában az első, terület i autonómiát adó hiteles okirat – az erdélyi szászok kollektív jogait rögzítették benne. A szervezők finom célzása világos: Európában mi voltunk az elsők, akik autonómiát adtunk, most mégsem jár a magyaroknak az, ami a kontinens többi részén természetes. V izi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitóbeszédében bemutatta a terem négy festményét. Mindegyik alkotás egyegy magyar várat ábrázol, de azóta a négyből három (Hricsó, Szepes és Trencsén vára) már nem tartozik Magyarországhoz. A nemzetek szálláshelye nem eg yezik az országokkal – emlékeztetett az elnök, és elmondta, Nobeldíjas tudósok körében gyűjtenek aláírásokat egy kiáltványhoz, amely figyelmezteti a világot, hogy minden európai országban élő kisebbségnek joga van saját anyanyelvi egyetemhez. Bukarest: ne m történt előrelépés Az európai autonómiamodellekről szervezett konferencia egy kicsit merészebb és őszintébb volt, mint a többi efféle rendezvény. Bár itt is elhangzottak közhelyek, és voltak kevéssé érdekes előadások (elcsépelt már minduntalan elmondani a sikeres példák történetét), akadt néhány egészen felrázó előadás. Sajnos a rendezvény díszvendége, Josep Bargallo Valls katalán főminiszter nem tartott előadást, és volt néhány nagy hiányzó is. Markó Béla RMDSZelnök, román miniszterelnökhelyettes nem é rt rá, Csapó Józsefet pedig, aki az erdélyi magyarok háromszintű autonómiakoncepcióját kidolgozta, meg sem hívták. Nem kapott meghívót Ágoston András sem, pedig a délvidéki politikus markáns személyisége a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseinek. I tt volt viszont helyette Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter, aki pár hónapja egy magyar hetilapban úgy vélekedett: az anyaországba áttelepült délvidéki magyarok a kivándorlásuk okán érzett lelkiismeretfurdalásból festik sötétre egykori ottho nuk helyzetét (például túldimenzionálják a magyarveréseket), emiatt nem mennek magyar befektetők Szerbiába. A rendezvény kiváló alkalmat adott arra is, hogy a határon túli politikusok találkozzanak egymással és anyaországi társaikkal – mivel a kormányfő la ssan másfél éve nem hívta össze a Máértot, erre másutt mostanában nem volt módjuk. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke előadásában Ravasz Lászlót idézte: magyarnak lenni nem jogi vagy politikai, hanem elsősorban erkölcsi kérdés. A református püspök egyetértett a katolikusok körlevelével, amely szerint nemzetünk nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Az eltelt másfél évtized alatt a nemzet összlétszáma egymillió fővel apadt – mondta. Mindez békeidőben történt, és akk ora, mint a második világháborúban elszenvedett összes veszteségünk. Erdélyben még rosszabb a helyzet, ott középtávon etnikai humánkatasztrófával kell szembenézni, ha nem tudunk gyökeresen változtatni a helyzeten. A nemzeti autonómia megvalósítása létkérdé s az erdélyi magyarság számára – fejtette ki – , de a mindenkori többségi román hatalom hajthatatlan. Kijátszanak és megkerülnek minden nemzetközi előírást és határozatot, még az autonómiával köszönő viszonyban sem lévő kisebbségi törvényt sem szavazzák meg . A püspök szerint az
