Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-06
8 Pandur József nem kívánt reagálni a szerbiai kormányfő állásfoglalására, viszont rámutatott, hogy "referendumról van szó, nem egyszerű vála sztásról", a népszavazás Montenegró jövőjét hivatott meghatározni, ezért nem mindegy, hogy mi lesz a kimenetele. vissza Román ratifikálási törvénytervezet született a kulturális intézetekre vonatkozó magyarromán kormányk özi egyezményről Bukarest, 2006. február 3., péntek (MTI) - Ratifikálási törvénytervezetet fogadott el a budapesti román, illetve a bukaresti magyar kulturális intézet működésére vonatkozó kétoldalú kormányközi egyezményről a Tariceanukormány pénteki ülésén. A kulturális intézetek működéséről szóló egyezményt a román és a magyar kormány 2005. október 20án Bukarestben tartott első együttes ülésén írták alá a két művelődési központ koordinálásáról és vezetéséről, valamint a kulturális, oktatási, nev elési, tudományos és technológiai együttműködés terén megszervezendő rendezvényekről. A tavaly októberben aláírt egyezmény a diplomáciai úton történt utolsó kölcsönös írásbeli értesítéstől számított 60. napon lép érvénybe. Jelenleg a két művelődési int ézmény a két ország kormányai között 1969. november 26án, Budapesten aláírt és a budapesti román, illetőleg a bukaresti magyar művelődési ház létesítésére vonatkozó egyezmény, valamint egy 1990 februárjában aláírt emlékeztető alapján működik - közölte a R ompres román közszolgálati hírügynökség. vissza "A jövő a nemzetek, nem a nemzetállamok Európája" - mondta lapunknak Katalónia miniszterelnöke Népszabadság • Ort utay L. Gyula • 2006. február 6. Európának a történelmi és kulturális közösségekre, nem az államokra kellene alapoznia - mondta lapunknak adott interjúban Josep Bargallo i Valls. A katalán autonóm kormány 47 éves első tanácsosa, azaz miniszterelnöke a ba loldali nacionalista Esquerra Republicana párt tagja. Az új katalán statútum. Az autonómia új törvénytervezetét a barcelonai parlament 90 százalékos többséggel hagyta jóvá tavaly szeptemberben. Három fő változás az 1979es statútumhoz képest: 1. Az ident itás meghatározása szerint nemzet a katalán. 2. Finanszírozás bilaterális alapon: Katalónia szedi be az adókat, s a spanyol kormányzattal megállapodva járul hozzá egyrészt a központi terhekhez, másrészt a szolidaritási alaphoz, amelyből a kevésbé fejlett t erületek részesednek. 3. A helyi kompetenciák bővülése. Eddig is számos terület, így például egészségügy, oktatás, lakásépítés, rendőrség, infrastruktúra (a repülőterek kivételével) tartoztak Katalónia önigazgatásához. Ám eddig nem volt hatáskörünk a beván dorlási kérdésekben. Márpedig az utóbbi 1015 évben Katalónia lakosságának 12 százaléka bevándorlókkal bővült. Ma kezdődik a vita a spanyol parlamentben az új statútumról. A José Luis Rodríguez Zapatero kormányfővel tartott előzetes egyeztetések során a tervezet kisebbnagyobb módosításokon már átesett. Három katalán párt gyakorlatilag elfogadta ezeket, az Esquerra Republicana még nem, mert még lehet javítani a szövegen. A tervezet sokkal jobb, mint az 1979es autonómiaalaptörvény, de gyengébb, mint a ka talán parlament által kezdeményezett vázlat. Kifogásoljuk, hogy a "katalán nemzet" helyett a "nemzetiség" került a szövegbe. Az autonómiák az EUban. A gyakorlat szerint az uniós tárgyalásokra utazó spanyol miniszter magával visz a 19 autonóm tartománybó l két minisztert, rotációs alapon. Mi azt kívánjuk: ha k ompetenciánkat érintő téma van terítéken - például a földközitengeri halászat , akkor mindig mehessen a mi miniszterünk. Egyébként katalán nyelven is fel lehet szólalni az uniós fórumokon, de nekünk kell biztosítani a tolmácsolást. A spanyol állam refo rmja. Logikailag a katalán és a többi autonómiák kibővítése magában foglalja a központi spanyol állam föderális berendezkedésének az erősítését. Zapatero kormányfő erre ígéretet tett, de még saját szocialista pártjában is nagy az ellenkezés. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom föderatív: van a központi spanyol kormány és törvényhozás, illetve 19 tartományi kormányzat és parlament is. Ám csak centralizált legfelső bíróság van, tehát a három hatalmi ág közül az egyik "sánta".
