Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-04
6 Állandó a bizonytalanság, a csatornánál végzett munkára egyre kevesebben mernek egzisztenciát építeni, ráadásul azt is meg kell gondolni, hogy egymás között hangot merjünke adni a kétségeinknek; nem tudjuk ugyanis, hogy a kifogásaink hangoztatása után megmarade az állásunk – nyila tkozták lapunknak a nevük elhallgatását kérő Duna tvs munkatársak. Ugyanakkor az Autonómia csatornára idén félmilliárdot szán a televízió. Kérelem az ügyészséghez. Törvényességi felügyeleti kérelemmel a Legfőbb Ügyészséghez fordult a Magyar Televízió Köz alapítvány kuratóriumának nyolc társadalmi kurátora. Azért kezdeményezték a felügyeleti eljárást, mert a közalapítvány működését, különösen Czeglédi László, a kuratórium szocialista elnökének tevékenységét sokszorosan ismétlődően jogszabálysértőnek vélik. Teljesen zavaros az – elvileg – áprilisban induló Autonómia csatorna finanszírozása, műsorstruktúrája, de még a gyártókapacitás is – mondták el a munkatársak. Egy, a Duna TV technikai hátterét kiválóan ismerő szakembertől megtudtuk, a jelenlegi feltételek nem alkalmasak egy új csatorna kiszolgáláshoz. – Érdemes ugyanakkor észrevenni, hogy a televíziós műsorgyártásban és produceri tevékenységben nagy rutinnal rendelkező Zolcer János, a Zolcer TV vezetője lett az Autonómia csatorna produkciós menedzsere – mo ndta informátorunk. Az anyagi gondokkal küzdő Duna TV – szerinte – Zolcer bázisát használná a műsorgyártáshoz. A csatorna idei évi működésére 500 millió forintot szán a Duna TV, ebből az összegből akár Zolcer vállalkozása is részesülhetne. Cselényi László, a televízió elnöke tagadta ezt a felvetést. – Zolcertől azt várjuk, hogy pénzt szerezzen, nem azt, hogy vigyen – mondta az elnök. Mint elismerte, szó van arról, hogy „a trendnek megfelelően” egyalakos legyen az esti híradó. A gyártásban dolgozó szakembere k egyike szerint a valódi ok inkább az, hogy ez is csak a spórolást szolgálná, például az eddigi négy helyett elég lenne két kameramant fizetni adásonként. Mindemellett Cselényi sem tagadta, hogy „legalábbis tapogatódzó” tárgyalások folynak a jelenleg még MTVs Varga Edit átigazolásáról. Úgy tudjuk, a műsorvezetőnő hírolvasásért és szerkesztésért a gazdasági nehézségekkel küzdő televíziótól havi egymillió forint körüli díjazásra számíthat. Lapunk arról is értesült, hogy több technikai munkatárs az anyagila g is megalázó és kiszolgáltatott körülményekre hivatkozva felmondott a televíziónak. vissza Nemzetállami félelmek - Bukarest az RMDSZt bírálja egy európai ajánlás miatt Magyar Nemzet 2006. február 4. Szerző: Rostás Szabo lcs Össztüzet zúdított Frunda György RMDSZes szenátorra egy bukaresti napilap és számos román parlamenti képviselő amiatt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta a politikusnak a nemzet fogalmáról szóló ajánlását. Szerintük ezáltal Románi a arra kényszerült, hogy lemondjon nemzetállami státusáról, és köteles területi autonómiát biztosítani a magyaroknak. Frunda György nem Románia, hanem a hungarizmus érdekeit képviseli – nyilatkozta a Ziua napilapnak Daniel Ionescu, az RMDSZszel együtt ko rmányzó román Konzervatív Párt képviselője Frunda György indítványa kapcsán. Az ET parlamenti közgyűlése által a napokban elfogadott, 1735ös számú ajánlása szerint mindenki szabadon meghatározhatja egy adott kulturális nemzethez való tartozását, attól füg getlenül, hogy melyik államnak a polgára. A romániai magyar politikus (az ET jogi bizottságának alelnöke) által kidolgozott dokumentum kulturális jog néven utal a kulturális autonómiához való jogra, eszerint például valaki kulturális értelemben a magyar ne mzethez tartozónak vallhatja magát akkor is, ha nincs magyar állampolgársága. Valószínűleg ez bőszítette fel a liberális Ziua újságíróit, akik szerint Frunda „mérgezett ajánlása” támogatja a nemzeti kisebbségek területi autonómiájának elvét, Bukarestet az RMDSZ kisebbségi törvényének elfogadására, a nemzet fogalmának a román alkotmányból való törlésére kötelezi – az ország EUcsatlakozásának akadályoztatása árán. A napilap által megszólaltatott román honatyák politikai színezettől függetlenül bírálták a hat ározatot. Sőt Emil Boc demokrata pártelnök tegnap leszögezte: Románia semmiféleképpen nem hajlandó lemondani a nemzetállam szintagmáról, mivel az népszavazás eredményeként került az alkotmány első cikkelyébe. Különben a lapnak nyilatkozó román politikusok elmarasztalják a strasbourgi „magyar lobbit” is, amely szerintük támadást intéz Bukarest ellen az Európai Parlamentben hamarosan bemutatandó, a moldvai csángók asszimilációját taglaló dokumentumfilm révén. vissza Szlovénia a térség mintaállama Magyar Nemzet 2006. február 4. Szerző: Lovas István