Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-28
11 Orbán Viktor szerint azzal, hogy Magyarország is az új, egységes euró pai határrendszer részévé válik, "nehéz felhők gyül e keznek a kárpátaljai magyarok feje fölött", hiszen ha nem figyelünk, nem cselekszünk időben, akkor ellehetetlenülhet a határá t lépés, a magyarok közötti kapcsolattartás, "új vasfüggöny ereszkedhet le". Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át. Odahaza mi nem a kormány és nem egy párt elle n küzdünk, hanem az ellen a szemléletmód ellen harcolunk, amely tehertételnek tekinti a határon túli magyarokat, amely egymás ellen uszítja a határon túli és inneni magyar okat, amely azt hirdeti, hogy ha összefogunk, akkor szegényebbek leszünk - fogalmazot t Orbán Viktor, aki szerint a határon túli magyarok nem elvesznek, hanem hozzáadnak a nemzet és M a gyarország erejéhez. "Meggyőződésünk szerint nem akkor leszünk szegények, ha összefogunk, hanem most azért vagyunk szeg é- nyek, mert nem fogunk össze" - je lentette ki. Orbán Viktor a kárpátaljai és a magyarországi magyaroknak is "szép" választási eredményt kívánva azt mondta: "adja a jóisten, hogy itt Kárpátalján magyarbarát megyei tanács, Budapesten pedig magyarbarát kormány alaku ljon." A Fidesz el nöke, aki beszédében felidézte Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepét is, Kovács Mi klóssal, a Kár pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőjével leplezte le munk á csi a vár ormán álló kétalakos bronzszobrot. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: az emlékmű jelzi, hogy kárpátaljai m a gyarként "megvan még az akarat a megmarad ásra". Mint mondta, kisebbségi magyarként joguk van aszerint megítélni környezetüket, hogy tisztelike a magyarokat, a nyelvhasználati jogot, vagy azt, hogy önállóan elinduljanak a választásokon. Jogunk van a magyarországi magy arokat aszerint megítéln i, hogy elismerike, hogy mi is a nemzet részei vagyunk, és jogunk van annak alapján me gítélni a kormányzatot, hogy kiveszie a státustörvényből az egységes ne m zetre vonatkozó részt - fogalmazott a kárpátaljai szervezet elnöke, hozzátéve, hogy "muszáj ennek ala p ján eldönteni, hogy ki a barátunk". A Fidesz elnöke a szoboravatás előtt Munká cson a KMKSZ vezetőivel folytatott zártkörű megbeszélést, amel yről a tárgyaláson résztvevő Németh Zsolt az MTInek úgy nyilatkozott: egyetértettek abban, hogy a magyar ne mzetpolitika történelmi mélyponton van, ezért szemléletváltásra van szükség. A fidesze s politikus közölte: "me gdöbbenéssel értesültek" a megbeszélésen arról, hogy a kormány "magyar költségvetési pénzekből" kampányol Kárpátalján, és beavatkozik a kárpátaljai szervezetek belső életébe. Németh Zsolt hozzátette: a KMKSZszel abban is egyeté rtettek, hogy Máértet minél előbb, akár a választások előtt össze kellene hívnia a kormányfőnek. vissza A kolozsvári BBTE vezetősége szerint a magyar karok létrehozását sürgetők aláaknázzák az inté z ményt Kolozsvár, 2006 . február 27., hétfő (MTI) - A kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) aláaknáz á- saként értékeli az egyetem vezetősége a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tevékenységét, amely magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásáért küzd - fejtette ki a BBTE rektora, Nicolae Bocsan hétfőn egy kolozsvári sajtótájékoztatón. Az egyetem vezetősége azt követően foglalt állást e kérdésben, hogy a BKB több nemzetközi sajtót á jékoztató keretében és európai fórumokon is lobbizott az elmúlt hetekben, érveke t sorakoztatva fel az önálló magyar egy etem és a magyar karok létrehozása mellett. A BBTE vezetői szerint a BKB vezetői "félretájékoztatással manipulá ltak". A rektor a BKB vezetőire utalva kifejtette véleményét, miszerint ezt a kampányt azok a személy ek irányítják, akiknek erre nincs sem szakmai, sem erkölcsi alapjuk, hiszen semmilyen jelentős tervvel nem járultak hozzá az egyetem fejlesztéséhez. Elfogadhatatlannak tartja az egyetem vezetősége, hogy a felsőoktatási intézmény keret é- ben feszültséget kelt senek, szerinte ezzel "elterelik az akadémiai közösséget eredeti rendeltetésétől". A rektor emlékeztetett arra, hogy február 20án az egyetem szenátusa elutasította a magyar karok me g alapítására vonatkozó kérést. Mint mondta, ezek létrehozása indokola tlan lenne, mivel az egyetemi charta a három - román, magyar és német - tanulmányi vonalnak autonómiát biztosít. Megemlítik, hogy össz e sen 19 kar létezik, ezen belül 16on teljes körű felsőoktatási képzést biztosító magyar nyelvű oktatás is zajlik. A rektor szerint az európai egyetemeken sehol nem működnek etnikainyelvi alapon létrehozott karok. Úgy véli, hogy az ilyen szempontok alapján megvalósítani próbált "kettészakítás" nem illeszkedik az Európában támogatott megoldások szellemiségéhez. A nemzeti ségek esetében az etnikai alapon történő szétválasztás ugyanolyan hibát jelent, mint azok asszimilációja - vélekedett a rektor.
