Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-28
8 semmissé sem az alapítványt sem a végrendeletet, és "semmiképpen sem rendelkezhet a tulajdonosa által a román nemzetre hagyott vagyonnal". Két héttel korábban ugyanaz a Ziua című n apilap, amely most az akadémia állásfoglalását közölte, terjedelmes interjút kész í tett Cristian Diaconescuval, a 2004ben ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik vezető politikusával, volt külügyi államtitkárral, volt szociáldemokrata igazságü gyi miniszterrel. A képzettségére nézve jogász Diaconescu az említett interjúban a többi között leszögezte: a Gozsduvagyon ügyét csakis egy románmagyar megállapodás révén lehet rendezni, mert a Gozsdualapítvány történelme során Romániában egyetlen m agán- vagy közjogi személy sem volt képes bizonyítani, hogy jogos örököse lenne az eredeti Gozsduvagyonnak. vissza Az Amnesty International nyílt levele Gyurcsány Ferencnek Vlagyimir Putyin látogatása a lkalmából Budapest, 2 006. február 27., hétfő (MTI) - Az Amnesty International nyílt levelében arra kéri a minisztereln ö- köt, hogy Vl a gyimir Putyin látogatása alkalmából járjon közbe oroszországi jogvédők ügyében. A szervezet nyílt levelében, melyet hétfőn juttatott el az MT Ihez, és ami a Népszabadság aznapi számában is megjelent, úgy fogalmaz: Gyurcsány Ferenc "mint vendéglátó, mint hazánk, az Európai Unió tagállama miniszte relnöke járjon közbe elvbarát a ink, kollégáink: oroszországi jogvédők ügyében, akik megítélésünk és a nemzetközi közvélemény megítélése szerint az utóbbi időben jogsértések, méltatlan gyanúsítások áldozataivá váltak". Az Amnesty International levelében, melyet többen is aláírtak, köztük Fodor Márk, a szervezet igazgatója, Ho rváth Aladár, a Roma Polgár jogi Alapítvány elnöke, Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Kht. elnöke, leírja: január végén az orosz televízió nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy több külföldi, nevezetesen brit diplomata, akik hosszabb ideje kapcsol atban állnak jogvédő szervezetekkel, valójában "kémtev é- kenységet folytatnak Oroszországban". Az adások azt sugallták, hogy e szervezetek, amelyek rendszeresen nyilvánosságra hozzák az állami szervek által elkövetett jogsértéseket, külföldi titkosszolg álatokkal működnek együtt - teszik hozzá. A lejáratási kampány célpontjában álló jogvédők között van a Moszkvai Helsinki Csoport, a Nyizsnyij Novgorodi Bizottság a Kínzás Ellen, A Demokrácia és az Emberi Jogok Központja és az Eurázsia Alapítvány - olvasha tó a levélben. A szervezet rámutat arra is, hogy múlt év december 23án az orosz törvényhozás alsóháza, a duma olyan tö rvényt fogadott el, amely lényegében szoros állami ellenőrzés alá helyezi a civil, nem kormányzati szervezeteket. Hozzáteszik, hogy a törvényt Putyin elnök január 17én írta alá, és az április 10én hatályba lép. Ezzel megnyílik az út, hogy a hatóságok betiltsák, illegalitásba szorítsák a jogvédő szervezeteket - vélekednek. Az Amnesty International - mint fogalmaz - tisztában van az zal, hogy a magyar kormánynak nincsenek hatékony eszközei az orosz kormányzat befolyásolására, mégis úgy véli: "mind érdekeink, mind a tisztesség megköveteli, hogy tárgyalásaik során (a miniszterelnök) jelezze, a magyar társadalom történelmi tapasztalatai birtokában mél ységes rosszallással követi nyomon a d e mokratikus jogok szűkítését az Oroszországi Föderációban (...)". vissza Románmacedón csúcstalálkozó volt a koszovói kérdés rendezéséről és más regionális kérd é- sekről Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. február 27., hétfő (MTI) - A koszovói kérdés rendezéséről és a balkáni térséget érintő probl é- mákról folyt a tott eszmecserét Traian Basescu román és Branko Crvenkovszki macedón elnök a román fővárosban hétfőn. Macedónia elnöke a román államelnök m eghívásának eleget téve, küldöttség élén hétfőn hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A négyszemközti megbeszélést követően Traian Basescu elnök úgy nyilatkozott, hogy a té rséget érintő elsődleges fontosságú ügy "a koszovói kérdés megoldása és általáb an a volt délszláv térségbeli fejl emények". A román államfő hangoztatta, hogy Románia szempontjából Macedóniának és a többi nyugatbalkáni országnak "az Európai Unió és a NATO felé történő tájékozódása elsődleges fontosságú, mert ez a térség bizto nságának garanciája". Basescu "a térség pillanatnyilag legégetőbb kérdésének" nevezte Koszovó eljövendő státusát. Közölte: tájéko ztatta Crvenkovszkit Románia álláspontjáról, amely szerint nem kell módosítani a térségbeli országok államhatárait, Koszovó ügyében pedig "az Európai Unió követelményei szerinti autonómiát eredményező megfelelő tárgyalásos megoldásra" kell jutni. A román államfő szerint ez lenne "a legjobb megoldás, amely nem hozna létre precedens eket".
