Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
25 Az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnökének aggályai vannak a terv megvalósíthatóságát illetően: szerinte a tévé nem ruházhatja át a műsorkészítési felelősséget másra. Csermák Zoltán, a Magyar Televízió PRvezetője szerint van megoldás erre a helyzetre: a NapKelte c. műsor hasonlóan készül, és van egy kontroll, a mely felügyeli az adást. Ez az erdélyi adások esetében is hasonlóan működne: lenne egy ember, aki felügyelne arra, hogy a műsor megfeleljen a magyarországi médiatörvénynek. Gáspárik másik érve, hogy közszolgálati adó a költségvetési forrásokon kívül nem vehet igénybe más anyagi forrásokat – márpedig ha az MTV nem fizet az erdélyi adásokért, akkor azok más pénzekből készülnek – véli. Csermák válasza: – Az ügyet nem lehet üzleti alapon megközelíteni! Egy kicsit fordítottnak érzem a logikát, mert ha az e rdélyi tévé szeretne magának adásidőt vásárolni, akkor az többe kerülne (nevezetesen évi 5060 millió forintba). Ha az MTV felajánlásait számszerűsítenénk, s ezt minden bizonnyal meg is lehetne tenni, akkor egyértelmű lehetne a felajánlás nagysága. S ekkor még nem beszéltünk a kieső reklámbevételről, mert tapasztalataink alapján a határon túli műsorok mellett kevesebb a reklám. Az MTV viszont nem feltétlenül kellene, hogy költsön az egyórás sávra, hiszen az ismétlések, archív anyagok semmibe sem kerülnek. A felajánlásunkat megtettük, türelmetlenül várjuk a választ – mondta a Transindexnek Csermák, aki hozzátette: sok nyitott kérdésre lehetne megoldást találni tárgyalásainkon, amit el kéne lassan kezdeni. A Janovics Jenő Alpítvány elnökét, Nagy Zsoltot ne m sikerült elérnünk, hogy megtudjuk, mikor tárgyalja meg az intézmény az MTV ajánlatát. vissza Érdemes karikázni a jelöltek sorszámait Dátum: 20060227 03:58 Beküldte: f elvidek Az idei választásokon az elsőbbségi szavazatoknak nagyobb a jelentőségük Az idei parlamenti választásokat a 2002es évhez hasonló rendszer szerint bonyolítják le, ám mégis van néhány alapvető változás. Ezek közé tartozik, hogy most csak egyet len napon (szombaton, június 17én) választunk majd, szemben az eddigi két nappal (amelyek mindig péntekszombat voltak). Nincs kampánycsend, és a pártok annyit költhetnek – hivatalosan is – a kampányra, amennyit csak akarnak, illetve amennyi telik nekik r á. A legnagyobb változás viszont az, hogy nagyob b esély kínálkozik arra, hogy a választópolgár az elsőbbségi szavazatokkal módosíthassa a pártok által felállított listán szereplő képviselőjelöltek sorrendjét. Erre mindenképpen a választási törvény demokratikusabbá válásaként kell tekintenünk, ezért ha a választópolgár nem csak abba akar beleszólni, hogy a pártoknak mennyi mandátumuk legyen majd az új parlamentben, jól teszi, ha él az elsőbbségi szavazatadás lehetőségével – ami egyébként továbbra sem kötelező, azaz egy lehetőség. Miről is van szó? A vál asztópolgár maximum – általa favorizált – négy jelölt sorszámát bekarikázhatja, azaz elsőbbségben részesítheti. Ahhoz azonban, hogy egy képviselőjelölt előbbre léphessen a pártlistán, ahhoz „karikáinak” száma meg kell hogy haladja a választási törvényben m egszabott küszöböt. Ez eddig a pártra leadott összes szavazat 10%a volt, most viszont már csak 3% lesz. A 10%os küszöböt – az eddigi öt parlamenti választás tanulsága alapján – csak nagyon kevesen tudták teljesíteni, azok legtöbbje is olyan személy volt , aki amúgy is befutó – azaz parlamenti mandátumhoz jutó – helyen volt a pártlistán. Négy évvel korábban csupán egyetlen személy, Duka Zólyomi Árpád volt az, aki a vála sztópolgároktól kapott „karikáknak” köszönhetően került a parlamentbe. Nem csak a Magyar Koalíció Pártját tekintve, hanem valamennyi párt viszonylatában. (Duka Zólyomi egyébként ezt a bravúrt az Európai Parlamentbe kiírt választásokon is megismételte, amik or az eredeti pártlistán az előtte szereplő Berényi Józsefet „lekarikázva” lépett a harmadik helyről egyet előre.)
