Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
21 Durvuló egyetemvita − Markó Béla szerint nem lehet újraalapítani a Bolyait 2006. február 27. (11. oldal) Rostás Szabolcs Rendkívül eldurvult a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karai, valamint az állami magyar egyetem létrehozása körüli vita Kolozsvárot t. E két célt zászlajára tűző Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – az egyetem magyar oktatóinak bevonásával – bojkottálni készül a BBTE vezetőségét, amely ellen ugyanakkor polgári peres, illetve büntetőjogi eljárást is kezdeményez, miután a szenátus eluta sította a három magyar kar alapítására vonatkozó javaslatot. Ezekre a lépésekre reagálva az egyetem román vezetősége főleg szakmai alapon igyekszik lejáratni a BKB köré csoportosult oktatókat, azt állítva róluk, hogy a romániai és a nemzetközi közvélemény manipulálásán túl félrevezették a Bolyaiegyetem újraindítását támogató Nobeldíjas személyiségeket és világhírű tudósokat. Eközben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke meglepő bejelentést tett: szerinte új felsőoktatási intézmé ny alapításával lehetne létrehozni az önálló állami magyar egyetemet Romániában. A kormányfőhelyettes a hét végén Kolozsváron elmondta, az erdélyi magyarság önálló egyetemre vonatkozó igényét nem a magyar közpénzből finanszírozott Sapientia Tudományegyetem állami oktatási intézménnyé válásával, sőt nem is a Bolyai újraalapításával kell megoldani. Markó egyébként a Bolyai kapcsán úgy foglalt állást: „Valószínűleg nem lehet újraalapítani azt, ami volt.” vissza Magyar autonómiát ! − De milyet? Erről már eltérően vélekedtek a vajdasági magyar pártok képviselői a Bácsfeketehegyen megtartott tanácskozáson De milyet? Erről már eltérően vélekedtek a vajdasági magyar pártok képviselői a Bácsfeketehegyen megtartott tanácskozáson. Milyen autonómia felelne meg a vajdasági magyarságnak? Melyik úton eljutni a megvalósításáig? Ezekre a kérdésre kereste a választ az a Bácsfeketehegyen megtartott tanácskozás, melyre a fiatalokat tömörítő Civil Mozgalom szervezésében került sor. A találkozó szép séghibája, hogy amíg az MPSZ, a VMDK és a VMDP tárgyalócsoportját a pártelnökök vezették, addig a VMSZből csak két elnökségi és egy tanácstag volt jelen. A négy párt politikusai egyetértettek abban, hogy nemzeti autonómiára szükség van, mert ez a legfonto sabb eszköze a felmorzsolódás megállításának. Valamennyien úgy vélték, jó, hogy a fiatalok kezdeményezték a megoldáskeresést, és hogy a tárgyalásra sor került. Az időnként parázs vitából azonban kiderült, hogy számos kérdésben egyelőre nem tudnak közös nev ezőre jutni. Valamennyien fontosnak tartják a perszonális autonómia megvalósítását, de míg a VMDP, a VMDK és az MPSZ ezt csak a magyar választói névjegyzék összeállítása révén tartja elfogadhatónak, addig a VMSZben úgy vélekednek, hogy a Magyar Nemzeti Ta nács elektorok útján történő megválasztásának demokratikusságához sem férhet kétség. Ugyancsak eltérő nézeteket vallottak a magyar területi autonómiáról. E tekintetben a legfontosabb kérdés, hogy hol lennének ennek határai. Erről azonban nem nyitottak vitá t a tanácskozáson. Eltérő vélemények hangoztak el arról is, hogy a délszerbiai albánok példáját követve a koszovói kisebbségi kérdéssel egy időben kelle követelni a vajdasági magyar kisebbség nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését, vagy sem. A VMDP, a VMDK és az MPSZ szerint igen. A VMSZ viszont ezt is ellenezte, mert a pártban úgy vélekednek, hogy ezt sem Belgrád, sem Budapest, de a nagyhatalmak sem támogatnák. A VMDP szerint mindaddig nem is támogathatják, amíg azt nem követelik az érintettek, éppe n ezért mielőbb artikulálni kell a szándékot. Szintén különböztek a vélemények a szerb többségű Vajdaság autonómiájáról. A legbefolyásosabb magyar pártban, a VMSZben ennek a kérdésnek továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak, hiszen, mint hangoztatták , Vajdaság „eurórégiónak” számít, épp ezért folytatni kell a küzdelmet a minél magasabb fokú részleges önrendelkezésért. A VMDK, az MPSZ és a VMDP szerint Vajdaság kérdése elsősorban szerb ügy, épp ezért kár vele ámítani a magyarokat. Mint elhangzott, ninc s már olyan befolyásos szerb politikus sem a Vajdaságban, aki komolyan gondolná a tartomány magas fokú autonómiáját, ezért a magyar pártoknak inkább a magyar autonómiára kell összpontosítaniuk. A tanácskozás menetrendszerűen 13 órakor fejeződött be, amikor a Civil Mozgalom vezetői bejelentették, hogy létrehozzák azt a szakértői csoportot, amely majd kidolgozza az egységes vajdasági magyar autonómiakoncepciót. A magyar pártok március ▪ Elmarad a fúzió . Elutasította a hét végén a román Nemzeti Liberális Párt vezetősége a szint én kormányon lévő demokratákkal való egyesülést. A Calin PopescuTariceanu kormányfő vezette alakulat nem hajlandó lemondani a liberális ideológiáról, másrészt úgy véli: „alkotmányjogi” ellentétek jellemzik a választásokon győztes szövetséget alkotó két pá rtot. A liberálisok szerint Traian Basescu államfő rendszeresen bírálja a szabadelvű alakulatot. (R. Sz.)
