Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
13 csatlakozás elhatározásakor. Szerinte ugyanakkor a későbbi bővítéseket valóban kedvezőtlenül befolyásolhatják az EUban kialakult politikai viták. Ami a romániai magyar kisebbség helyzetét illeti, az exelnök úgy vélte, Romániában nincs probl éma ezen a területen, így ez az EUcsatlakozást sem hátráltathatja. "A meglévő törvényhozói és intézményi keretek megoldást jelentenek a romániai kisebbségek helyzetére. Románia egyenesen példa lehet, ha megnézzük, milyen fokú a nemzeti kisebbségek kép viselete a bukaresti parlamentben, vagy a helyi adminisztrációban" - mondta Iliescu. Kitért arra, hogy kisebbség és többség viszonyában mindig vannak gondok, de ez Romániában nem valódi politikai probléma, és az ország mindenben illeszkedik az EU közös ségi joganyagában támasztott követelményekhez. Azzal kapcsolatban, hogy Romániában komoly viták alakultak ki a kisebbségi törvény tervezete körül, Ion Iliescu hangsúlyozta: két kérdés, a kisebbségek státusa, valamint a kulturális autonómia ügye nincs r endezve. Szerinte csak megfogalmazásbeli viták alakultak ki, nem az alapelveket vitatják, mert azoknak széles körű törvényhozási és intézményi bázisuk van. "A viták arra jók, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, olyat, amit valamennyien elfogadunk. Ne m az a legfontosabb, mikor tudjuk ezt elérni, hanem az, hogyan" - fűzte hozzá. Iliescu az MTI kérdésére azt mondta, alkotmányos alapelv Romániában, hogy minél nagyobb autonómiát biztosítsanak a helyi képviseleteknek, régióknak, függetlenül az ott élők nemzetiségi összetételétől. Kiemelte, hogy emellett az etnikai kisebbségeknek is lehetőségük van az autonómiához identitásuk és érdekeik kifejezésére, nyelvük használatára, iskolák működtetésére, képviseletre a helyi ügyintézésben. "Miért kellene olyan autonómiát biztosítanunk bármely romániai kisebbségnek, amilyen DélTirolban működik? Másokon sem kérjük számon, hogy nem a román példát követik. A román megoldás talán a legjobb Európában, egyetlen európai államban sem talál arra példát, hogy az ország p arlamentjében valamennyi nemzeti kisebbség képviselteti magát - jelentette ki Ion Iliescu. Hozzátette: boldog lenne, ha a szomszédos országokban kisebbségben élő románok ugyanolyan lehetőségeket élveznének, mint a romániai kisebbségek. Az Európai Bizot tság országjelentésében is felvetett romániai környezetvédelmi problémák kapcsán kiemelte: itt valóban vannak még teendők, de ezek megoldásához megteszik a szükséges gazdasági erőfeszítéseket, beruházásokat. Mint mondta, a környezetvédelem vonatkozásában v ilágos stratégiát dolgoztak ki a következő tízhúsz év teendőit illetően. A verespataki aranybánya ügyében azt mondta, hogy figyelembe kell venni azokat, akiknek érdeke a régió jelenleg igen gyenge gazdasági lehetőségeinek növelése, hiszen Verespatakon és környékén nagy a szegénység, a régi bányaipar megszűnt és más lehetőségek sem nagyon vannak, ugyanakkor bizonyos üzleti csoportok fejlesztéseket akarnak eszközölni. Másrészt - tette hozzá - beszélni kell a beruházás ellenzőiről, akik kedvezőtlen környe zeti hatásoktól tartanak, és léteznek régészeti szempontok is. "Közös bizottságot hoztunk létre, amelyikben akadémiai körök, a parlament, az üzleti csoport és a helyi képviselők egyaránt benne vannak. Meglátjuk, miként értékelik a helyzetet, figyelemme l a társadalmi és gazdasági érdekekre, a környezetvédelemre, a kulturális értékekre" - fogalmazott Ion Iliescu. Az EU országjelentésében Románia kapcsán rögzített korrupciós, valamint állat- és élelmiszerbiztonsági felvetések kapcsán Ion Iliescu azt mo ndta, reméli, az Európai Bizottság márciusi jelentésében előrelépést fog megállapítani ezeken a területeken. "A korrupció nem csupán román probléma, egy általános jelenség. Romániában megtesszük a korrupció mérsékléséhez szükséges törvényhozói és intéz ményi lépéseket, speciális ügyész vizsgálja ezeket az ügyeket. Az emberek a politikai és a szociális légkör javításában érdekeltek" - mondta Ion Iliescu. vissza Új felsőoktatási intézmény alapításával lehetne létrehozni az önálló állami magyar egyetemet Romániában Markó Béla szerint Kolozsvár, 2006. február 24., péntek (MTI) - A jelenleg magyar nyelvű oktatást is biztosító romániai egyetemeken kívül egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni azért, hogy a románia i magyarság önálló állami magyar egyetemmel rendelkezzen - fejtette ki pénteken Kolozsváron Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a román kormány miniszterelnökhelyettese. A politikus kolozsvári sajtótájékoztatóján az MTI k érdésére kifejtette: nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami oktatási intézménnyé válásával kell megoldani a romániai magyarság önálló egyetemre vonatkozó igényét, hanem a jelenleg működő egyetemek mellett egy új, önálló magyar t annyelvű felsőoktatási intézményt kell létrehozni. Markó szükségesnek mondta, hogy az EMTE akkreditálása után valóra
