Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-25
18 magyar történelem alapos ismerője, valamint Vytautas Landsbergis volt litván elnök és a lengyel Jacek SaryuszWolski képviselő. Az ülésen a delegáció vezetője után Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatónője tartott előad ást Európa ébredése címmel, amelyben elmondta, hogy a második világháború után Európára leereszkedő vasfüggöny a kontinens nyugati és keleti felét egy évtizeden át szinte hermetikusan elvágta: nemcsak az embereket, de még a telefon- és a levélforgalmat is korlátozták. Egészen 1956. október 23ig, egy keddi napig, amikor Budapesten az egyetemisták és munkásfiatalok kitódultak az utcákra, hogy kifejezzék mélységes együttérzésüket a kommunista rendszer ellen fellépő lengyel tüntetőkkel. Schmidt ugyanakkor elmo ndta, a fél évszázadon át lezárt magyar irattárak bizonyítják, hogy a kommunista hatalomátvételt követően ’56 előtt is folyamatos volt az ellenállás. 1956 két hétig tartott, mégis megrengette a világot, és lemeztelenítette a szovjet típusú terrorrendszerek rideg valóságát. Európa pedig egyszer s mindenkorra kiábrándult a kommunista illúziókból. Annak eltiprását követően már nem lehetett cáfolni, hogy a Szovjetunió megszállta országokban népellenes diktatúrák tombolnak. Schmidt Mária ezután az elnyomás száma ira kitérve ismertette, hogy a Szovjetunióba deportált 700 ezer magyar mellett mindenfajta indok nélkül csaknem 50 ezer embert internáltak, miután a kommunista párt a háború utáni választások eredményeit sutba dobva magához ragadta a hatalmat. A kommunista belügy és a 28 ezer fős államvédelem felmorzsolta a magyar társadalom erőtartalékait. Nem volt olyan család, amelyiknek egyik vagy másik tagját ne zaklatták volna vagy ne zárták volna börtönbe. A forradalom leverése után 20 ezer embert ítéltek el „államel lenes” bűncselekmények címén. Mintegy négyszáz embert végeztek ki, 18 ezret internáltak, és tízezreket bocsátottak el állásukból. Ez volt a bosszú része, amiért csak a magyarok mertek szembeszállni a kommunista állammal. E világtörténelmi esemény az, amely nek pillanataiért élni érdemes, mondta a történész asszony, és e pillanatokból áll össze egy nemzet – fejezte be előadását az Európai Parlamentben. A Schmidt Mária után előadást tartó Vlagyimir Bukovszkij történész, a Szovjetunió egykori illegális ellenzék ének egyik legismertebb tagja elmondta, hogy korosztályát három esemény formálta. Kilencéves volt Sztálin 1953as halálakor, amikor barátaival együtt egy lakóház tetejéről nézte az alatta hullámzó, gyászoló milliókat, és rájött arra, hogy egy „istennek” ki kiáltott diktátor nem lehet valójában „isten”, ha emberként ő is csak halandó. Generációja életét formáló másik nagy fordulópont Hruscsovnak a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán Sztálin bűneit leleplező beszéde volt, és az, hogy ennek, valamint a gu lágról kiengedett milliók ellenére a félelem még ott élt az emberekben. Majd jött az 1956os magyar forradalom, amikor „kölyökkorú” barátaival együtt úgy érezték, társaik harcolnak Magyarországon. Bukovszkij elmondta, hogy a magyar forradalom tiszteletére megalakították saját, Petőfiről elnevezett társaságukat, amely a zaklatások ellenére minden héten Moszkva szívében jött össze. Először forradalmi verseket szavaltak, amelyeket legépelve terjesztettek, majd kiértékelve a magyar forradalom tanulságait, megi ndították a később oly nagy hírű „szamizdatmozgalmat”, amelyből három, későbbi irodalmi Nobeldíjas is kikerült – mondta az orosz Bukovszkij a szamizdat megszületésének eddig kevéssé ismert történetét, azt a magyar forradalomhoz kapcsolva. vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = M agyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
