Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-25
7 sem, aki k magyarul beszélnek" - eleveníti fel, hogy neki is meg kellett küzdenie a kulturális eltérésekkel "Ha otthon kenyeret veszünk, annyit mondunk az üzletben, hogy egy "kenyeret". Itthon meg kellett szoknom, hogy sokféle kenyér van, és ezért hozzá kell tenni azt is, hogy milyen fajtát." - próbálja érzékeltetni az aprónak tűnő, ám a mindennapokban fontos különbségeket. Másnak is a nekünk megszokott a furcsa. Junttila Risto mindig megütközik a magyar közlekedési morálon, pontosabban moráltalanságon. Aktas és K emál a legélesebb eltérést - ez azért kicsit rosszulesik a magyar léleknek - a munkamorálban látja. "A török, ha pénzt lát, dolgozik. A magyar először a munkaidő hossza és a szabadság után kérdez" - dohogják. A munkavállalási engedélyt pedig egyre nehezebb en adják meg, jóllehet a török szakács egy török étteremben aligha helyettesíthető magyarral. Olga a fejét rázza, amikor a furcsaságokról kérdezem. Igaz, magyar barátokról nem nagyon tud beszámolni - inkább finnekkel és dánokkal jár öszsze , de ez az össz es negatívum. Élvezi a pezsgő zenei kulturális életet, azt, hogy itt, ha valaki összeesik az utcán nem a tajszámát kéri el a mentő, hanem segítenek rajta, ellentétben mondjuk Ausztriával. Egyszóval - mondja - boldog itt. Mindegyik beszélgetőpartnerem úg y gondolja, hogy itt éli le már az életét. Még Junttila is, aki pedig nem magyar állampolgár, a finnek ugyanis nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Ezzel tehát úgy vannak, mint a bevándorlók többsége. Az idézett tanulmány szerint a letelepültek háromn egyede állítja, hogy itt többet ért el, mint ha szülőhazájában maradt volna. Életszínvonala magasabb, szakmailag sikeresebb, anyagi körülményei és jövőbeli kilátásai is jobbak. Egyetlen téren összehasonlítható az elégedettség szintje korábbi életükkel: a baráti kapcsolatokban. Ez azonban fontos figyelmeztetés. A tanulmány eredményei szerint a vizsgált bevándorlócsoportok egy hálózat részeként mozdulnak el, azaz rokonok, szomszédok, néhol egész települések jönnek. Szerencséjük van, mert többségük anyanyelv e magyar, és nem is gyökeresen eltérő kultúrájú világból érkeznek ide. Ám ha az új hazában megmaradnak idegen testként, nem lesznek részei a magyar társadalomnak - számuk szaporodásával - nálunk is kialakulhatnak az "enklávék". Akkor pedig félő, hogy Szilá gyi Gyöngyvér, Junttila, Aktas, Kemál vagy éppen az ő gyerekeik számára, akik pedig már magyar állampolgárként születtek vagy nőttek fel megszűnik annak a toleranciának az érzete, amiért azt mondják, ez "egy jó ország". Helyette - a kutatásokból kitűnik - felszínre kerül honfitársainknak valamifajta ma még lappangó fenyegetettségérzése és idegenellenessége. Mit kell tudni az állampolgársághoz? A magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges az állampolgársági vizsga, amelynek díja - január elsejétől - ötezer forint. Ezt a vizsgát nem kell letennie annak, aki magyar tannyelvű oktatási intézményben szerzett végzettséget. A vizsga témaköreit a 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet melléklete tartalmazza: 1. Magyarország helye a Kárpátmedencében, Európába n és a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió). 2. Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek). 3. Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalásállamalapítás, az Árpádház kihalása, török uralom, Habsburgfennhatóság, 184849. évi forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, az 1956os forradalom, az 1990. évi rendszerváltozás). 4. A képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő magyar kép viselői. 5. A magyar irodalom meghatározó személyiségei. 6. Az alkotmány alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás). 7. A közigazgatás felépítése (központi, területi, helyi szervek, ön kormányzati igazgatás). 8. Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális, kulturális jogok, az állampolgári kötelezettségek, az állampolgári jogok védelme). 9. A magyar állampolgárság (keletkezés, megszerzés, megszű nés, az állampolgárság igazolása). vissza Enyhe ítélet született Újvidéken Népszava 2006. február 25.
