Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
33 Magyar Nemzet 2006. febru ár 24. Szerző: Lovas István A kommunizmus áldozatainak emléknapja nevet kapó konferenciával kezdődött meg a Magyar év Európában – 1956 – 2006 Magyarország éve rendezvénysorozat, amelyet nagy érdeklődés mellett az Európai Néppárt magyar delegációja rendez a z Európai Unióban. Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője vezette be a félnapos konferenciát, majd Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza igazgatója és Vlagyimir Bukovszkij történész, volt szovjet ellenzéki tartott előadást arról, h ogy milyen módon rázta meg a világot az 1956os magyar forradalom. A meghívott európai parlamenti képviselők – Alain Lamassoure korábbi francia miniszter, a magyar történelem igen alapos ismerője, valamint Vytautas Landsbergis volt litván elnök és a lengye l Jacek SaryuszWolski – egyaránt arról beszéltek, hogy a magyar forradalom milyen fordulópontot jelentett a hidegháború történelmében. Szájer József megnyitóbeszédében elmondta, hogy az ünnepségsorozat 1956 félszázadik évfordulója mellett Bartók Béla szül etésének 125. évfordulójára is emlékezik. A magyar forradalom az egész világon megváltoztatta a keleti országokról világszerte elterjedt hiedelmet, hogy azok a Szovjetunió önkéntes csatlósai – mondta Szájer. Hangsúlyozta, hogy ez olyan örökség, amit az egy ébként nehéz helyzetben lévő Európai Unió nem felejthet el. A képviselő nehezményezte, hogy az újonnan csatlakozott tagok még nem integrálódtak teljesen, és sokszor érzik úgy, hogy nem teljes értékűek. Vlagyimir Bukovszkij az előadásokat követő vitán elmon dta, hogy egy második Nürnberg hiányában a kommunista korszak még mindig nem zárult le, amely kijelentését Szájer József megerősítette azzal, a forradalmat leverő utódpárt még az új nemzedékében is erős kötelékekkel kapcsolódik a múlthoz, 15 év elteltével is, és hogy „nemcsak 1956 szellemét hoztuk az EUba, hanem egykori kommunistákat is” különféle, mint például biztosi funkcióba. vissza Adrian Nastase botrányos beismerése Magyar Nemzet 2006. február 24. Szerző: Rostás Sza bolcs Az igazságszolgáltatás munkájába való durva beavatkozásról tett tanúbizonyságot Adrian Nastase volt román miniszterelnök, aki elismerte, hogy kormányfői mandátuma idején több politikus letartóztatása ellen is fellépett. A szociáldemokrata politikus elszólása összefüggésben áll a korrupció vádjával ellene zajló ügyészségi eljárással. Jól rávilágított a 2000től 2004ig tartó romániai baloldali kormányzás idején a politika és az igazságszolgáltatás között létezett alárendeltségi viszonyra tegnap Adri an Nastase exkormányfő, amikor kijelentette: annak idején többek között Traian Basescu jelenlegi államfő letartóztatását is ellenezte. A szociáldemokrata politikus az ellene zajló bűnvádi eljárás kapcsán egy kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta, általában nem ért egyet politikusok őrizetbe vételével, és emiatt kormányfői mandátuma idején határozottan fellépett a bűncselekményekkel vádolt politikusok letartóztatása ellen. Bukaresti politikai körökben óriási vihart kavart az elszólás, amellyel Nast ase tulajdonképpen beismerte, hogy hatalmával visszaélve befolyásolta az igazságszolgáltatás tevékenységét. Ilie Botos főügyész határozottan cáfolta ugyan, hogy bármikor politikai körök „távvezérlésére” indított volna kivizsgálást a nyomozó hatóság, a legf első igazságszolgáltatási tanács azonban bejelentette, vizsgálatot kezd az exkormányfő által mondottak kiderítésére. Traian Basescu ellen – nyolcvan másik állami tisztviselővel együtt – még 2004ben indított bűnvádi eljárást a bukaresti korrupcióellenes üg yészség (DNA), amely azzal vádolja a jelenlegi államfőt, hogy szállításügyi miniszterként a többi gyanúsítottal együtt 275 millió eurós kárt okozott az államnak a román tengeri flotta értékesítésével. Basescut mindeddig azért nem állították bíróság elé, me rt a bukaresti főügyészség tavaly áprilisban – tehát államfővé választása után – újabb bizonyítékok öszszegyűjtése végett visszaküldte a flottadossziét a DNAnak. Különben a 2004es romániai választások idején kiszivárgott, a Szociáldemokrata Párt üléseir ől származó jegyzőkönyvekből is kiderült, hogy a Nastasekabinet igazságügyminisztere többször sürgette a pártvezetést: adjon zöld jelzést az alakulat legnagyobb politikai ellenfelét, Basescut dehonesztáló dosszié „felmelegítésére”. Nastasét különben a pá rt volt főtitkárával, Miron Mitrea volt szállításügyi miniszterrel együtt jelenleg csúszópénz elfogadásával vádolják. vissza Pereket indít a BKB a BBTE ellen
