Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
23 “HaverokbulihantaFantatípusú működés” nincs a Szülőföld Alap tevékenységében, “nincs asztal alatti pénzosztás”, minden nyilvános an történik — hangsúlyozta Kiss Elemér újságírói kérdésre. Az államtitkár közölte: az SZA keretéből a romániai magyar közösségek 450 millió, a szlovákiaiak 150, a vajdaságiak 220, a kárpátaljaiak 120, a horvátországiak 30, a szlovéniaiak 20 és az ausztria iak 10 millió forintot kapnak. Komlós Attila, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy egy a felelős partnerségre épülő újfajta kapcsolatrendszer van kialakulóban a Kárpátmedencében. Hozzátette: az erdélyi magyarság képviselői megértően viszonyultak a kiemelt k árpátaljai és vajdasági keretekhez. A falugondnoki programban való részvételre a szórványban vagy elzárt közösségekben élők pályázhatnak. A gyimesi modellben például a falugondnok feladata a gyerekek iskolába utaztatása, az idősek gyógyszereinek kiváltása vagy a szociális gondozás — hangzott el a több mint kétórás, rendkívüli sajtóérdeklődés mellett zajló tájékoztatón. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az MTI kérdésére azt közölte: nincs kormányálláspont abban a kérdésben, hogy támogatj áke Romániában az önálló magyar tannyelvű Bolyai Egyetem újraindítását. Hantz Péter, a BabesBolyai Tudományegyetem egyik adjunktusa a napokban a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért és állami támogatásáért emelte fel szavát, és az ügyben levéllel fo rdult az Európai Bizottság elnökéhez is. vissza Interjú a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnökével Új Magyar Szó 2006. február 24. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest A támogatáspolitikában mindenki változást vár, azonban sokkal sürgetőbb feladat a létező eszközök összehangolása - vallja Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság frissen kinevezett elnöke. - Miért volt szükség a bizottságra? - A bizottság két alapvető feladatot kapott a kormánytól. Az egyik a határon túli magyarokat érintő programok összehangolása: milyen területek szorulnak nagyobb támogatásra, akár földrajzi értelemben, akár ágazatok szerinti lebontásban. A másik - elméletinek tűnő, de mégis fontos - feladat: egységbe foglalni azokat a támogatáspolitikai elveket, amelyek a minisztériumok és közalapítványok részéről megfogalmazódnak. Ezzel kapcsolatosan vagy maga a bizottság juttat el ajánlásokat a minisztériumokhoz, vagy ha szük séges, akkor a kormánynak javasolja, hogy milyen szempontokat határozzon meg. - A bizottság tevékenysége nyomán várhatóe gyökeres változás a jelenlegi támogatáspolitikában? - A támogatáspolitikában mindenki változást vár, hisz a helyzet ma más, mint eze lőtt tíztizenöt évvel. A bizottság elsődleges célja mindenképpen az, hogy koordináltabban jussanak el a támogatások a határon túlra. Ne legyenek átfedések, olyan projektek, amelyekre kéthárom forrásból is adnak, illetve olyanok, amelyekre egyfajta támoga tás se jut el. Ezt szolgálja az a nyilvántartási rendszer, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalában már működik, és amelyet szeretnénk tovább fejleszteni. Természetesen a közös gondolkodás sok mindenre kiterjedhet, nyilván arra is, hogy a támogatáspolitik a hogyan nézzen ki az elkövetkező években. - A nemzetpolitika irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása is feladata a testületnek, miközben egyre többen hangoztatják, hogy a szülőföldön maradás és boldogulás elve kiüresedett, idejét múlta. - A szülőföldö n való maradás és boldogulás kérdését lehet vizsgálni a külföldi munkavállalás szemszögéből, de ha a magyarság életperspektíváit tekintjük, akkor azért meghatározó rész valóban a szülőföldjén akar boldogulni. Arra, hogy jelentős tömegek választják a szülőf öld rövid időre szóló vagy tartós elhagyását, éppen az életlehetőségek beszűkülése a magyarázat. Én azt hiszem, hogy igazából csak most kezdtük el megpróbálni a szülőföldön való maradást elősegítő programok véghezvitelét. Tehát én nem mondanám ki ilyen kon krétan, hogy ez a célkitűzés kiüresedett.
