Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-23
25 (A beszélgetést teljes terjedelmében az Irodalmi Szemle márciusi száma közli.) vissza Negyedével csökkent a határon túliak támogatása FigyelőNet 2006. február 23. Szerző: Bihari Dániel Február 22én tartotta alakuló ülését a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága. A lépés nem véletlen: a keretszámok szerint a tavalyi 12,8 milliárd forintról idén 9,6 milliárd forintra, azaz mintegy 25 százalékkal csökken a határon túli magyarok költségvetési támogatása. Új bizottság alakult Február 22én tartotta alakuló ülését a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága, amely folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élő magyarokat érintő, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhető támogatások hasznosulásának tapasztalatait – áll a külügyi tárca közleményében. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy me nnyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közreműködésével megvalósuló programok. A bizottság emellett javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelős egyé b állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülőföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában részt vevő intézmények számára. Az elnöki teendőket Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egy es érintett szaktárcák által delegált vezető beosztású szakértők. A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közreműködők is. A bizottság éves tevékenységéről jelentést készít a kormány számára. A Pénzügyminisztériumban a FigyelőNetnek megerősítették, hogy idén alacsonyabbak a keretszámok, a szaktárca azonban hozzátette: az előirányzott 9,6 milliárd forint egy felülről nyitott összeg, ell entétben a tavalyi 12,8 milliárddal. (Összehasonlításként: a magyar közvélemény által ellenzett és a nemzetközi politikában is vegyes érzelmekkel fogadott iraki magyar katonai szerepvállalás 1012 milliárd forintjába került az országnak). Ez azt jelenti, hogy 2006ban az arra jogosult személyek a kedvezménytörvény alapján járó minden oktatási, nevelési támogatást megkapnak akkor is, ha ezért át kell lépni az előre megszabott 9,6 milliárd forintnyi keretet, míg idén nem volt lehetőség a 12, 8 milliárd fori nton túli kifizetésre. A tárcánál elmondták, van lehetőség arra, hogy mindenki hozzájusson a törvény által előírt támogatáshoz, az előirányzott pénz csupán egy előzetesen „becsült" szám. Összességében több támogatás? A Külügyminisztérium szerint a határ on túliak támogatása nemhogy nem csökken, hanem évek óta nő. Szerencsés János, a Külügyminisztérium Nemzetpolitikai Ügyek Irodájának (KNÜI) főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a 2005ös évre végső számot még nem tud mondani, de – mivel felülről nyit ott költségvetési alcímről van szó – összességében nem lesz kevesebb, mint az elmúlt években. „A támogatás összege 2006ban sem csökken, várhatóan valamelyest több lesz" – tette hozzá. A KNÜI főosztályvezetője szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt megváltoztak a külső és belső feltételek, létrejött a határon túli magyarság saját intézményrendszere, így a helyzet támogatáspolitika helyett inkább fejlesztésorientált támogatásokat igényel: meg kell teremteni a magyarság megmaradásának gazdaságie gzisztenciális feltételeit. „Más források is rendelkezésre állnak, mint például az EU: a határon túli szervezetek magyarországi közalapítványtól csak az önrészre pályáznak (20 százalék), így az uniós forrásokból sokkal jelentősebb támogatáshoz juthatnak" – véli Szerencsés János. 2005ben a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Programra 896,9 millió forintot irányzott elő a Külügyminisztérium. Vizi László, a külügyi tárca Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályának vezetője
