Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-23
16 S ZNTvel, Tőkés László nemrég az EMNT és az SZNT közötti nézetkülönbségek elsimítása mellett foglalt állást. Márpedig a „mosolyszünet” vége különösen nagy jelentőséget kaphat a Csapóék által március 15én Székelyudvarhelyre meghirdetett székely nagygyűlésen , amelyen az autonómiatörekvéseket támogató szervezetek között az SZNT az EMNTre is számít. vissza Riga maga ellen hangolja kisebbségeit - Az anyaország segítségére számítanak a lettországi hontalan magyarok · Több mint félmillióan várnak állampolgárságra Magyar Nemzet 2006. február 23. Szerző: Stier Gábor Az anyaországtól vár segítséget mintegy száz, főképp idős, az állampolgársághoz szükséges lett nyelvet elsajátítani már nehezen tudó, így továbbra is hontalan lettországi magyar, hogy az Európai Unió egyik tagországában másokhoz hason lóan élhessen az uniós jogokkal: elsősorban szabadon, vízum nélkül utazhasson például Magyarországra. Sorsuk azonban a 650 ezres orosz ajkú kisebbséghez kötött, így aligha várhatnak kedvező elbírálást a lett államtól. A Baltikumban élők jelentős tömegéne k komoly jogi, állampolgársági, etnikai sérelmei vannak. Ez a helyzet érzékenyen érinti azt a néhány száz (pontosan 275), nagyrészt vegyes házasságban élő magyar nemzetiségűt, aki a hajdani Szovjetunió főként kárpátaljai területéről elszármazva, egy szép n apon teljesen új államban találta magát. Közülük mintegy százan még mindig a több mint félmilliós hontalanok táborát gyarapítják. Ezek az emberek csak vízummal utazhatnak bárhova, nincs szavazati joguk, köztisztviselői állásokat nem tölthetnek be, nem tudn ak ingatlant vásárolni. A „Lett Köztársaság állandó lakosa” státust viselő magyarok többségükben idős, és igen szegény körülmények között élő emberek. Ha például Magyarországra akarnak utazni, akkor ahhoz lengyel, szlovák és magyar vízum kell – elég komoly összegekért. Ráadásul hivatalos rigai magyar képviselet híján a tallinni nagykövetséget kell felkeresni a vízumért. Ez további tetemes útiköltséget és mintegy hatórás buszozást jelent. A még 1997ben megalakult Lettországi Magyarok „Balaton” Társaságának vezetője, Molnár Sándor hangján érződik, hogy örül is, meg nem is az érdeklődésnek. Óvatosan fogalmaz, külön aláhúzva, hogy nem etnikai, hanem nyelvismereti gond áll a háttérben, mivel az állampolgárság megszerzéséhez jó lettnyelvismeret szükséges. A vizs gát pedig nehéz, de nem lehetetlen letenni. Neki ez már sikerült, és a fiatalok nagy része is megszerezte az állampolgárságot. Mint fogalmaz, ezt a problémát szép lassan az élet megoldja. Sokan éltek az ingyenes nyelvtanfolyam lehetőségével, de elismeri, a magyarok zöme nyugdíjas, nekik már valóban nem egyszerű a nyelv megtanulása. Legszívesebben az eredményeikről beszélne. A rigai Nemzetek Házában működő külön magyar szobáról, amelyet a társaság tagjai tartanak fenn. Arról, hogy évente 10 – 12 gyerek eljut a magyarok budapesti találkozójára, középiskola után pedig immár hatan tanulhattak az anyaországban nyelvi előkészítőben. A Határon Túli Magyarok Hivatala ezenkívül 15 darab, oroszul beszélők számára írt magyar nyelvkönyvet küldött részükre. Persze, problém a is akad azért bőven. A Szülőföld programból például még egy fillért sem láttak. A nemzeti ünnepek megülésére kaptak tavalyelőtt 200 eurót, de tavaly semmit. Kértek egy parabolaantennát is, hogy fogni tudják a Duna TVt – eddig hiába. Leginkább azonban az t szeretnék, ha a magyar állam közbenjárna, hogy az idős hontalanok kedvezményes elbírálásban részesüljenek az állampolgárság megszerzésekor. Mindezt persze kiválthatná tiszteletbeli magyar útlevél is, hiszen ez a lényeg. Mohácsi István, Magyarország Letto rszágba is akkreditált tallinni nagykövete mindezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta lapunkat: a közösség kérését felvetették, a lett féltől azonban azt a választ kapták, hogy minden szimpátiájuk ellenére sem tudnak kivételes elbánást biztosítani senkinek se m. A diplomata elmondta, havonta ellátogat Rigába, és könyvekkel, CDkkel segítik az ottani magyarokat. Hegyi Gyula szocialista képviselő immár kétszer kért szót e kis közösség érdekében az Európai Parlamentben. Mint fogalmazott, nem gondolja, hogy ettől m egoldódnának a gondok, a problémákra azonban fel kell hívni a figyelmet, hiszen mindenféle etnikai diszkrimináció ellentétes az Európai Unió szellemiségével. Hozzáteszi: azért a magyar állam is többet tehetne ezekért az emberekért, akiket külön sújt, hogy a térségben egyedül Rigában nincs nagykövetség. A képviselő azonban nem akarja még kellemetlenebb helyzetbe hozni ezt a néhány magyart, akiken a lett küldöttek tudomása szerint számon kérték az ő felszólalását. Így aztán nem csodálja, hogy e problémáról ne m szívesen beszélnek a lettországi magyarok. Megjegyzi: balti képviselőtársai őt is tetemre hívták. Úgy véli, e vitákban visszaköszön a múlt, és a lett politika a legenyhébb bírálatot is elutasítja. Hegyi Gyula szerint úgy interpretálják mindezt, mintha a kisebbségekért szót emelők a Szovjetuniót akarnák visszaállítani. A balti térséget jól ismerő néppárti képviselő, Schöpflin György korántsem mindenben ért egyet Hegyi Gyulával. Úgy véli, a valódi problémát a magyarok esetében a nyugdíjasok jelentik, ám kép viselőtársa felszólalásai nem
