Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-21
15 Világgazdaság 2006. február 21. Kosovo jövőbeli végleges státusáról tegnap kezdődtek meg az év végéig lezárandó tárgyalások Bécsben a belgrádi szerb kormány és a kosovói albánok nyolcnyolc tagú küldöttsége között. A XVIII. századi Palais DaunKinskyben zajló megbeszéléseken a közepes rangú politikusok és tanácsadóik munkáját ENSZközvetítők segítik. A tanácskozáson az osztrák Albert Rohan, Martti Ahtisaari v olt finn elnök, az ENSZ főképviselőjének helyettese elnököl. A kosovói albánok – mint emlékezetes – a teljes függetlenséget igénylik, míg a helyi szerbek és Belgrád a Szerbia és Montenegróhoz tartozó tartomány ilyetén státusát megőriznék, legfeljebb kiterj esztett autonómiát fogadnának el. Ahtisaari vasárnap egy finn lapnak úgy nyilatkozott, több megoldás is létezik, s ezek közül csak az egyik az, hogy a szerbek és az albánok egymás között kompromisszumra jutnak. Egy másik lehet az, hogy a Kosovo jövője föl ött érdemben rendelkező kontaktcsoport (Egyesült Államok, Franciaország, NagyBritannia, Német, Olasz, Oroszország) – közülük négyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának is állandó tagjai – egymás között kialakítja a megoldás elveit – mondta a volt finn elnök. Nyilván arra célzott, amit hírforrások diplomatákra hivatkozva jelentettek: a nyugati hatalmak már eldöntötték, hogy Kosovo megkapja a függetlenséget, de az albánok kötelesek a szerbeknek komoly engedményeket tenni. A függetlenséget az Európai Unió vezette felügyelő testület és a NATO szavatolja, amelynek békefenntartó mandátumát ki fogják terjeszteni. A tárgyalási módszerben az ígérkezik „csavarnak”, hogy a Reuters szerint „a státus forró témáját megkerülik”, és arra koncentrálnak, hogy a szerbeknek hogyan biztosítsanak részesedést a hatalomból. vissza Koszovó sorsáról tárgyalnak Ausztriában - Megkezdődtek tegnap Bécsben az első közvetlen koszovói albán – szerb tárgyalások Magyar Hírlap 2006. február 21. Belgrád jónak ítél i meg a Bécsben megkezdett koszovói státustárgyalások légkörét, de tiltakozik Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott nyilatkozata miatt, amelyben előrevetítette a déli tartomány függetlenségét. Megkezdődtek tegnap Bécsben az első közvetlen koszovói albán – szerb tárgyalások az 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló délszerbiai tartomány státusának rendezéséről. A több hónaposra tervezett megbeszéléssorozat első szakaszának a decentralizálás a tárgya, ezáltal szavatolnák a szerb kisebbség jogait. Hétfőn az okta tási, az egészségügyi és a szociális kérdésekről tárgyaltak Albert Rohan osztrák ENSZdiplomata közvetítésével zárt ajtók mögött a DaunKinskypalotában, ma pedig az önkormányzatokról lesz szó. A szerbek küldöttségét Slobodan Samardzic elnöki és Leon Kojen miniszterelnöki tanácsadó vezeti, a koszovói albánokét pedig Ljutfi Haziri államigazgatási ügyekkel megbízott miniszter. A belgrádi sajtó szerint a légkör kedvező, a két delegáció tagjai a szünetben is folytatták az eszmecserét. Ljutfi Haziri annak a rem ényének adott hangot, hogy hamarosan áttérhetnek a Koszovó státusával kapcsolatos kérdésekre, mert "a függetlenség nem várathat magára". A szerb fél éles tiltakozását fejezte ki Martti Ahtisaarinál, az ENSZfőtitkár által kinevezett koszovói főtárgyalónál a Der Spiegel című német hetilapnak adott nyilatkozata miatt. A finn diplomata azt állította, hogy a balkáni helyzettel foglalkozó hathatalmi összekötő csoport legutóbbi londoni tanácskozásán megállapodtak: Koszovó jövőjéről végül is a helybeli lakosság fo g dönteni. "Miután a lakosság kilencven százaléka albán, mit gondolnak, hogyan fognak dönteni?" – tette fel a költői kérdést az interjúban Ahtisaari. Az interjú miatt Belgrádban is éles reagálások hangzottak el, Boris Tadic elnök arra figyelmeztetett, hog y az ENSZkülönmegbízottnak a tárgyalások zavartalan lebonyolítása a feladata, nem pedig az, hogy Koszovó sorsáról döntsön. Igaz, hogy vannak olyan nézetek külföldön, amelyek szerint egyfajta népszavazással kellene elintézni a tartomány jövőjének kérdését, "ez a csata azonban még nem fejeződött be" – mondta a szerb elnök. A Kostunicakormány képviselője szerint a finn diplomata tévesen és saját ízlése szerint magyarázza a nagyhatalmak álláspontját. Szerbia kész átengedni a végrehajtói, a törvényhozói hatalm at és az igazságszolgáltatást a többségi albánoknak, de nem egyezik bele a határok megváltoztatásába és az ország megcsonkításába. Belgrád tehát a kompromisszumok híve, de nem fogadja el a kikényszerített u u megoldásokat – hangoztatta Vladeta Jankovic mi niszterelnöki tanácsadó. Jankovic elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti ülésén Frank Wisner koszovói kérdéssel megbízott amerikai diplomata arra próbálta rábeszélni a szerb küldöttséget, hogy mondjon le Koszovóról, hisz Szerbia úgysem tudj a az ellenőrzése alá vonni, és csak gondja lenne vele. A szerb küldöttség ezt elutasította. Goran Svilanovic volt jugoszláv
