Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-21
9 Koszovóról döntenek Belgrádi tiltakozás az ENSZközvetítő kijelentése miatt 2006. február 21. (11. oldal) MTI - Sebestyén Imre Másfél napos tárgyalási fordulóval megkezdődtek tegna p Bécsben a koszovói albán – szerb tárgyalások az ENSZ közvetítésével, amelyeknek a nemzetközi közösség reményei szerint el kell vezetniük az 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló Koszovó államjogi státusának a rendezéséhez. A bécsi DaunKinskypalotában rende zett tárgyalásokról a sajtót csak ma délután tájékoztatják, amikor befejeződik az első forduló, melyen nem lesz szó Koszovó státusáról, mivel ebben a kérdésben teljességgel ellentétes egymással a felek álláspontja: Belgrád „az autonómiánál többet, de a füg getlenségnél kevesebbet” szeretne csak biztosítani Koszovónak, míg az albánok teljes függetlenséget akarnak. A Martti Ahtisaari volt finn elnök vezette ENSZközvetítők által kidolgozott bécsi napirend szerint Pristina és Belgrád 88 fős küldöttségei Albert Rohan elnökletével felváltva kezdik meg álláspontjuk kifejtését első témaként a koszovói decentralizálás, azaz a helyi önkormányzati rendszer jövőbeli felépítésével kapcsolatban, majd az egészségügyi és az oktatási, valamint a szociális és a kulturális te rületekre vonatkozó koszovói jogosítványok meghatározásának a kérdésköre kerül napirendre. Nem csak Bécsben tiltakoznak a szerbek Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízottnak a kijelentése miatt – mely szerint Koszovó független lesz, hisz en úgy dönt majd a tartomány lakossága – , Belgrádban is heves reagálásokat váltott ki. Független megfigyelők számára úgy tűnik, hogy Szerbia nem mérte fel sem pozícióit, sem azt, hogy a tárgyalások már régen nem arról szólnak, amiről ő szeretné, pedig ezt nem egy ízben egyértelműen tudomására hozták. Legutóbb, a tárgyalások előestéjén éppen Ahtisaari tette ezt. Belgrád a nemzetközi jogra és az ENSZ BT határozatára hivatkozik, miközben az ENSZszel dacol, amikor fittyet hány a világszervezet által létrehozot t hágai törvényszékre. Az EU jóindulatára számít, ugyanakkor a fél belgrádi parlament „Seseljnek öltözve” gúnyolódik Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki igyekezett uniós útbaigazítással szolgálni Szerbiának. Maga Borisz Tadics szerb elnö k is figyelmeztette Ahtisaarit, hogy nincs felhatalmazása dönteni Koszovó sorsáról, mert az a BT dolga. Mintha ő is figyelmen kívül hagyná, hogy az összekötő csoport – amelynek álláspontját már két diplomata is tolmácsolta Belgrádnak – csaknem teljesen meg egyezik a BT állandó tagjaival. A szerb küldöttség egyik tagja kijelentette, hogy nem Ahtisaari az a személy, akinek a tárgyalásokat irányítani kellene. Belgrád leváltaná az „óvatlanul” nyilatkozó Ahtisaarit, hátha ez változtat a hatalmak állásfoglalásán. Annyit Belgrádban megerősítettek, hogy bármi is lesz, nem vonulnak ki a tárgyalásokról. vissza Elutasított magyar javaslat Kolozsvárott 2006. február 21. (11. oldal) Rostás Szabolcs Belátható időn belül nem kerül napirendre a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetemen igényelt magyar karok ügye, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa elvetette az erre irányuló javaslatot. A testület ülésével egy időben erdélyi magyar fiatalok köve telték a karokat az egyetem kincses városi főépülete előtt. Noha érdemben nem tárgyalta, gyakorlatilag mégis elutasította a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa az önálló magyar karok létrehozására vonatkozó javaslatot. A kolozsvári felsőoktatási intézmény vezető testületének tegnapi ülésén kellett volna napirendre tűznie az egyetem 149 magyar oktatója által szorgalmazott, a természet, a társadalomtudományi, illetőleg a bölcsészkar kérdését. Hét végi tanácskozásán viszont a BBTE rektorátusa erede ti „vezércsellel” kerülte meg a döntést: olyan határozatban mondta ki a kincses városi egyetem multikulturális jellegét, amelynek szenátusi megszavazását előre megelőlegezte. Utóbbi testület ezáltal – a kilenc magyar professzor tartózkodását kivéve – tegna p csupán asszisztált ahhoz a rektorátusi döntéshez, amelyben a ▪ Egyetértés Montenegró kapcsán . Tiszteletben kell tartani Montenegró polgárainak a függetlenségi referendumon kinyilvánítandó akaratát. Ebben egyetértenek azok is, akik a népszavazás más és más eredményének szurkolnak. A szerb elnök kijelentette, hogy Szerbiának nem kellene b eavatkoznia a kisebbik tagköztársaság véleménynyilvánításába, de meg kell védenie érdekeit. Nem beavatkozás, ha a Szerbiában élő montenegróiak véleményt mondanak a közös állam jövőjéről. Tadics már nem ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia csak a teljes Crna Go rai választótestület többségének akaratát ismerje el. „A részletek Podgoricára tartoznak” – mondta. (S. I.)