Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
20 A Kormány a 2265/2005. (XI. 30.) Korm. h atározattal döntött a határon túl működő mikro, kis- és középvállalk ozások pénzügyi helyzetének erősítéséről, a Nemzeti Fejlesztési Tervek összehangolásáról, valamint a Közösségi Kezdeményezéseken belül a Magyarországot érintő INTERREG III A és B programo kból származó lehetőségek kihasználásáról, a magyarországi vállalkozásoknak az eddigieknél intenzívebb és hatékonyabb bekapcsolódásáról a szomszédos országok privatizációs folyamataiba. Kiegészítette az Új Kézfogás Közalapítvány kamattámogatási programjáho z szükséges támogatási forrásokat is. Szülőföld Alap 2005. február 14én a magyar Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló 2005. évi II. törvényt. A határon túli szervezetekkel folytatott konzultációkat követően, az általuk megfogalma zott észrevételek és kon krét javaslatok figyelembevételével az Országgyűlés – a kormánymegbízott javaslatára - a 2005. évi XVI. törvény április 18ai elfogadásával módosította a 2005. évi II. törvényt. A Szülőföld Alap 1 Mrd Ft nagyságrendű elkülönített ál lami pénzalapként jött létre. Az Alap felügyeletét a kü lügyminiszter látja el, az Alap működtetésével kapcsolatos teendőket a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésébe adva. Szintén a határon túli magyar szervezetekkel folytatott egyeztetéseket alapul véve a Kormány a 105/2005. (VI. 16.) Kormányrendelettel szabályozta az Alap működéséhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat. A Kormány a Szülőföld Alap gondolatának megfogalmazódásától kezdődően hangsúlyozta, hogy az Alap a k orábban rendelkezésre álló támogat ások körét bővíti, és nem azok rovására vagy azok átcsoportosításával jött létre. Az Alap rendelkezésére álló összeg tovább bővülhet, mivel az 1 Mrd Fton túl minden magyar állampolgárnak lehetősége van adója 1 %ának felajánlására az Alap javára. A Szülőf öld Alap létrehozása abban is újdonság, hogy miután törvény határozza meg az éves költségvetési támogatás minimális mértékét (1 Mrd Ftnál kevesebb nem lehet), ezzel hosszú távú tervezésre, illetőleg programfinanszírozásra alkalmas forrás jött létre. Az 13 11 technikai számon nyilvántartott, kiemelkedően közhasznú Szülőföld Alap az elmúlt évben több mint 108 M Ft felajánláshoz jutott az állampolgárok adójának 1 %ából. Az Alap a Kárpátmedencében élő magyarság széles rétegei számára biztosít támogatási leh etőséget. A tágan é rtelmezett célok eléréséhez pályázat útján támogatást igényelhetnek a magyarországi és határon túli magánszem é- lyek; továbbá a határon túli, illetve a határon túl tevékenykedő magyarországi oktatási intézmények, kutatóintéz etek, civil sze rvezetek; ezen kívül a magyarországi és határon túli önkormányzatok, illetőleg ezek társulásai és nem utolsó sorban a magyarországi és határon túli vállalkozások. A Szülőföld Alap törvény rendelkezik az Alap szakmai irányításáról is, amelyet a szakmaiság, a széleskörű társ adalmi elismertség és a határon túli érdekek maximális figyelembevételével szabályoz. Ezeket a célokat kívánja tükrözni az Alap irányításával megbízott testületek személyi összetétele is. Az Alap elvi és stratégiai irányítását a 15 főből álló Tanács végzi, amelybe 7 tagot a MÁÉRT határon túli tagszervezetei, 7 tagot magyarországi szakmai szervezetek delegáltak, míg a Tanács elnökét, dr. Kiss Elemér urat a miniszterelnök nevezte ki, a határon túli sze rvezetek ajánlására. A Tanács határon tú li tagjai a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a (szlovákiai) Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a (horvátországi) M agyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közössé g és az Ausztriai Magyarok Egyesül etének képviselői. A Tanács feladatai közé tartozik az országonkénti támogatási prioritások és az egyes országokra jutó támogatási keretösszegek meghatározása. A Szülőföld Alap Tanácsa 2005. július 28án alakult meg. A Tanács augusztus 31ei ülésén határo zta meg a 2005. évi támogatási prioritásokat. Határozott arról is, hogy 2005. és 2006. években kizárólagosan pályázati úton nyújt támogatást; meghatározta a pályázati stratégia elveit, az egyes régiók részesedési arányát. Úgy foglalt állást, hogy kiemelten kezeli a Vajdaságot és Kárpátalját, az ottani magyarság létszáma által indokolt aránynál nagyobb arán yban biztosítva számukra pénzügyi keretet. A Tanács ezirányú határozatát valamennyi tagja egyhangúlag támogatta. Az Alap három kollégiumába tagokat a MÁÉ RT határon túli szervezetei és a felkért magyarországi közigazgatási szervezetek delegáltak. A MÁÉRTnak azok a határon túli tagszervezetei, amelyek egy adott kollégiumba a test ü- let korlátozott taglétszámára tekintettel nem delegálhattak tagot, jogosultak tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottat delegálni a kollégiumokba. A delegálás lehetőségével a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
