Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
18 A szlovák országos vagyonalap közölte, hogy a június 17re előre hozott parlamenti választásokig nem hoz semm ilyen új privatizációs döntést, és ez vonatkozik a már folyamatban lévő pályázatokra is – sz ámolt be a Figyelőnet. Mikulas Dzurinda miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a szlovák tehervonattársaság, a ZSSK Cargo eladását sem fejezik be a választások előtt. A szlovák kormány legalább 15 milliárd koronát remélt a vasútprivatizációból, de a saj tó értesülései szerint az ajánlatok elmaradtak a várakozástól. A január 31én zárult második forduló után három pályázó – köztük a MÁV – maradt versenyben a ZSSK Cargo privatizációjára kiírt pályázaton. Dzurinda elmondta, hogy a Slovenské Elektrarne ország os villamos művek eladását az olasz Enelnek már korábban jóv á- hagyták, így az a privatizáció lezárulhat még a választások előtt. vissza Marosvásárhelyen lenne az erdélyi tévé 2 006. f ebruár 20. (11. oldal) Rostás Szabolcs Marosvásárhelyen kívánja beindítani az erdélyi magyar televíziót és rádiót a médiaintézmény létrehozására hiv atott Janovics Jenő Alapítvány. Nagy Zsolt romániai távközlési miniszter, a szervezet kuratóriumának elnök e az ülést követően elmondta: a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a 300 millió forintos céltámog atás felhasználását, melyet egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan megvásárlására, valamint felszerelésére fordít anak. Ezzel egy időben megkezd ődik a szerkesztőség felépítése, s a szakembergárda toborzása is annak érdekében, hogy az év második felétől a két médium beindíthassa a sugárzást. Emlékezetes, az önálló, egész napos sugárzásúra tervezett romániai magyar televízió támogatásáról 2004ben s zületett megállapodás Medgyessy Péter akkori ko rmányfő és Markó Béla, az RMDSZ elnöke között, amelynek nyomán az Informatikai és Hírközlési Minisztérium meghívásos pályázat útján 300 millió forintot ítélt meg az erdélyi média alapítása céljából létrehozott alapítván ynak. Az erdélyi médiaprojektből azóta semmi sem valósult meg, sőt a Janovicsalapítvány alapítói nevében nemrég Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a céltámogatás átirányítását kérte a magyar informatikai tárcától a zzal az indokkal, hogy az önálló intézmény tervének meghiúsulása nyomán a már meglévő romániai magyar elek tronikus műhelyeket támogatnák a 300 millióból. Időközben az MTV és a Duna Televízió is felajánlotta, hogy napi egyórás műsoridőt biztosít az erdélyi tévé számára. vissza Az erdélyi magyar sajtó történetéről 2006. február 20. (19. oldal) Kákonyi Péter Fleisz János könyve, Az erdélyi magyar sajtó története a pécsi Pro Pannonia gond ozásában látott napvilágot. A kötet 1890től 1940ig vizsgálja, hogyan alakult a jelzett fél évszázad során Erdély sajtója. A szerző megjegyzi: „az Erdély elnevezést végig a Trianon által Romániához került területek összességére vonatkoztattuk”. Kitér tehá t a Partiumra meg a Bánságra is. A kötet első fejezete a késő dualizmustól az első világháború végéig (1890 – 1918) tekinti át a magyar sajtó történ etét, kitérve a helyi román és német kiadványokra is egy fejezet erejéig, és részletesen ismertetve a nagyobb, kö zponti jelentőségű városok (Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár és Nagyvárad) magyar lapjait, folyóiratait, periodikáit. Elmondja, hogy a kiegyezés után, amikor eltörölték a cenzúrát, e sajtóte rmékek milyen fontos szerepet j átszottak a magyar polgári fejlődés felgyorsulásában, de „a polgárosodás hatására kialakult egy új típusú életmódhoz kötődő, iparral és kereskedelemmel foglalkozó réteg is”. Vizsgálja továbbá a kor rigorózus és példamutató sajtójogi viszonyait, melyek bünt ették, ha egyegy lapban valótlanságok jelentek meg. A kötet bővebb második fejezete a két világháború közötti Erdély sajtótörténetét taglalja. Trianon után lényegesen romlott az erdélyi élet minősége. Újra bevezették a cenzúrát. A magyar szellemű városok kulturális és gazdasági fejlődése elakadt, a középosztály jelentős hányada elmenekült. Erdély, ahol a kulturális nívó jóval meghaladta a romániait, a nivellálódás áldozatául esett. A magyar sajtó mégis talpra tudott állni. „A zavaros átmeneti idők vár akozá sa után az erdélyi lapok nekilendültek saját sorsuk irányításának – írja a szerző. – Már 1921ben megalapo zzák politikai szerepük eszmei alapjait és céljait. A húszas években elméleti síkra terelődik az önazonosságkeresés.” Kós Károly munkásságának köszön hető a transzszilvanizmus gondolatkörének megfogalmazása. Erre szükség volt, bár az „autonóm erdélyiség” gondolata idegenül csengett Magyarországon, és Romániában is ellenségesen
