Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-20
10 A korábbi számokban főleg a Gozsdu Manó nevét viselő közös magyarromán alapítványról szó ló kétoldalú szerződést támadta a lap, úgy állítva be a dolgot, mintha a román kormány "elárulta" volna a román nemzeti érd eket a Gozsduvagyon "elkótyavetyélése" révén. Egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország l é- nyegében "elorozta" e vag yont. Hétvégi számában a Ziua több írást is közölt arról, hogy Magyarország hegemóniára törekszik a Kárpátmedencében. Egy magyarországi külügyi tisztségviselő 1992ben elhangzott szavait idézi fel, amelyek szerint a magyar külpolitika a határon túli m agyarság védelmét tűzi ki célul. Ennek a "doktrínának" tulajdonítja a lap a R omániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "agresszív" és "zsaroló" politikáját, amelyet Romániában és az európai fórumokon egyaránt érvényesíteni kíván. Egy kis keretes írásban e gyenesen "cinikus paródiának" minősíti az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Külön keretes írás szól arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége idején "parancsot adott" Kövér Lászlónak, az akkori magyar titkosszolgálat vezetőjének (a lap következetesen ÁVÓnak nevezi e szervet): indítsa újtára a "Duna akciót". Ez állítólag a "délkeleti magyar régió" létrehozására irányult volna. A lap szerint mindezt alaposan dokumentálta a román titkosszolgálat, az anyag egy része meg is jelent Bog dan Papadie és Gabriel I. Nastase t anulmányában. (E két személyt a román titkos szervek szolgálatában álló áltörténészeknek minősítette a kilencvenes években a demokratikus, ezen belül a liberális sajtó - a tud. megj.). A Kövér László vezette "ÁVO" forgatókönyvének része volt az is - ál lította a Ziua , hogy Budapest a magya rországi diplomák szomszédos államokbeli honosítását, a határon túli magyaroknak szánt kettős állampolgárság megadását tűzte ki célul, ezen kívül megpróbált jogi keretet adni a határon túli nemzeti kisebbségek belső ö nre ndelkezése számára, megnyerve ehhez a nemzetközi fórumokat. vissza Koszovói decentralizáció - a státustárgyalások első témaköre – HÁTTÉR Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 200 6. február 19., vasárnap (MTI) - Hatalmas meglepetés lenne, ha a koszovói státustárgyalások első, hétfőn Bécsben kezdődő fordulóján - amelyen kizárólag a tartomány decentralizációról lesz szó - lényegi kérd é- sekben egyetértés születne a belgrádi és a pristi nai tárgyalóküldöttség között. Az első témakörnek nem sok köze van a tartomány nemzetközi jogállásához. A pristinai és a belgrádi küldöttség ennek megfelelően alacsony szintű lesz: az albán delegációt Ljutfi Haziri koszovói államigazgatási miniszter ve z eti, a szerb küldöttségben pedig miniszteri szintű vezető sincs, Slobodan Samardzic miniszterelnöki és Leon Kojen elnöki tanácsadó mellett három koszovói szerb politikai vezető lesz jelen Bécsben. Belgrád mindig is kulcsfontosságúnak tartotta a koszov ói szerbek fennmaradása, életkörülményeik javítása szempontjából a központi hatalmi hatáskörök átruházását alacsonyabb szintekre. A koszovói szerbek már a 2002. októberében rendezett helyhatósági választáson is csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak ré szt venni, hogy utána rögtön megkezdődnek a tárgyalások a decentralizációról. Mivel azonban biztonsági megfontolásokból csak öt, többségben szerbek településen mentek el szavazni, Michael Steiner, az ENSZmisszió (UNMIK) akkori vezetője elhalasztotta a tár gyalásokat a választási előtt néhány nappal nyilvánosságra hozott decentralizációs tervéről. A közigazgatási reform a továbbiakban sem haladt zökkenőmentesen, Steiner elképzeléséből egy jottányi sem valósult meg, a misszióvezető mandátumának lejárta el őtt az Európa Tanácsot (ET) kérte arra, hogy dolgozzon ki új tervet. Az ET ajánlásai alapján végül csak tavaly júliusban kezdődött meg az önkormányzati reform, de a sze rbek bojkottálták a témával foglalkozó kormánybizottság munkáját. Kísérleti jelleggel me gkezdődött öt új önko rmányzat létrehozása, a létező járási helyhatóságok felosztása útján. Közöttük kettő jobbára szerbek lakta települ é- seken, Gracanicában és Djeneral Jakovicban létesült, a többi pedig vegyes lakosságú vagy tisztán albánok lakta területek en. A szerbek szemszögéből csupán félsiker volt a "próba", mivel nekik merőben más elképzelésük volt az önko rmányzati reformról. Jobb szerették volna, ha a szerb kormány koszovói rendezési tervének megfelelően magas fokú területi és perszonális autonó miával ruházzák fel őket. Ugyanakkor sem az UNMIK, sem a nemzetközi k ö- zösség nem foglalkozott a belgrádi rendezési tervvel, amelyet a 2004 márciusában történt koszovói erőszakhullám után egy hónappal fogalmazott meg a szerb kormány abból a meglátásból kiin dulva, hogy a szerbek és az albánok együttélése merő utópia. A státustárgyalásokra készülő belgrádi tárgyalódelegáció január közepén megszövegezte javarészt a szerb ko rmánytervre támaszkodó elképzelését. Eszerint a Szerbiához tartozó autonóm tartományo n belül területi autonómiát élveznének a szerbek Koszovó északi, keleti és középső, jobbára szerbek lakta enklávékban. E közigazgatási eg ységek nem képeznének összefüggő területet, de intézményesen össze lennének kötve egymással, és szoros kapcs olatokat áp olnának Belgráddal. A szerb autonóm területek hatáskörébe tartoznának az oktatással, a közlekedéssel, területrendezéssel, a belügyi szervekkel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogkörök.
