Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
20 ezek mellé a táblák mellé kihelyezte a több nyelven – köztük magyarul – í ródott, „Üdvözöljük Párkányban!” feliratot, ezzel kerülve meg a meciari szabályozást. Ógyalla, azaz Hurbanovo polgármestere, Basternák László a Hídlapnak elmondta, hogy Jozef Miroslav Hurbannak, Szlovákia egyik neves írójának semmi köze sincs a városhoz, és e helységnévre 1948ban tettek szert, amikor is a reszlovakizáció jegyében a magyar helységeket szlovák személyekről nevezték el. Basternák véleménye szerint Csáky Pál javaslata ebben ciklusban valószínűleg nem lesz elfogadva, de bízik benne, hogy a kés őbbiekben sikerül megvalósítani a módosítást. A polgármester elárulta, hogy egy olyan megoldáson is gondolkodnak, amely szerint az önkormányzat megvásárolna egyegy területet a város mindkét végén, és ott egy oszlopon nemcsak magyarul és szlovákul, hanem angolul és németül is szerepelne a helység neve, ráadásul hozzátennénk azt is, hogy: Üdvözöljük Ógyallán, Feszty Árpád szülővárosában! Párkány névtörténete a krónikák szerint a római kortól ismert. Ekkor a Limes egyik hídfője volt e helyen, amelyet a fo rrások Anavum néven említenek. Később a garamszentbenedeki apátság 1075ből származó alapítólevele a helyet Kakath néven említi. A következő névváltozás a török hódoltsághoz fűződik, több dokumentum Dsigerdelen Parkanként említi a települést, amely szó sz erint fordításban „az ellenség májába ékelődő erőd”öt jelent. A török elnevezésből maradt meg a Parkan, később Párkány név, amelyet 1947ben változtattak Stúrovora. Párkány „névadója”, Ludovít Stúr szlovák nemzetiségi politikus és író, az 1840es évekbe n és 1848ban a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezéralakja. A pozsonyi evangélikus líceum tanára volt, majd 1845től kiadta az első szlovák politikai lapot, a Szlovák Nemzeti Újságot. 1848 nyarán részt vett a prágai szláv kongresszuson, szeptemberben egyik vezetője a Magyarországra betörő szlovák szabadcsapatnak. Magyarországon az 1993. évi LXXVII törvény szabályozza a kétnyelvű táblák használatát. A törvény kimondja, hogy a helység, utca- és intézménynevek kiírandóak a kisebbségek nyelvén is, amennyiben a településen működő kisebbségi önkormányzat azt kérvényezi – tájékoztatta lapunkat Pilisvörösvár (Werischwar) polgármestere, Grószné Krupp Erzsébet. Az IsterGranum Eurorégió magyarországi települései közül a legtöbb használja az adott nemzetiség nyelvén belüli elnevezést is, a legtöbb helyen a magyar nyelvű tábla mellett a nemzetiségi elnevezés is olvasható: CsobánkaCobanka és Tschowanka, CsolnokTscholnok, DágDacha, KesztölcKestúc, KismarosKleinmarosch, LeányvárLeinwar, MáriahalomKirwall, Mogyorós bányaModorós, NagybörzsönyDeutschpilsen, NagymarosGrossmarosch, NyergesújfaluSattelneudorf, PiliscsévCív, PiliscsabaTschawa, PilisszántóSantov, PlisszentkeresztMlynky, PilisszentlátszóSenváclav, SüttőSchitta, TátTaath. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Lőrincz Lászlóné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = M agyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
