Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
14 elnöke. A leend ő MTVs “Erdélyablak” egyik felelőseként kikiáltott Xántus Gábor operatőr a leendő műsor átfestésjellegétől óvakodik. Xántusz Gábor filmes szakember, az EMT napi egyórás műsorának a koordinálásáról lapunknak tegnap úgy nyilatkozott: neve egyelőre csak f elmerült igazgatóként vagy főszerkesztőként, ám erről még nem született döntés. Így médiaszakemberi minőségében válaszolt kérdéseinkre, Csép Sándor lelkesedésének tulajdonítva, hogy személyét - önmagáé mellett - társvezetőként adta meg. A szakember megítél ése szerint a Janovics Jenő Alapítvány szombaton az ajánlattevők közül azt fogja választani, aki szakmailag és gazdaságilag, de nem utolsósorban a műsoridő vonatkozásában a legkedvezőbb ajánlatot teszi. “Kényes kérdés az, hogy a leendő ablak ne egy már meg lévő, határon túli műsor átfestése legyen csupán, hanem már az elején önálló arculattal és egyéniséggel rendelkező műsor.” Mint azt Cselényi László kifejtette: ugyan nem fizetne honoráriumot az általa felkínált napi egyórás EMTműsornak, ám kész - akár a f elszerelések beszerzésétől kezdve - EUs pályázati pénzek lehívásában társulni, miként az Autonómia csatornán sugárzandó EMT reklámjainak bevétele fölött is “nyilvánvalóan” az erdélyi csatorna rendelkezne. “Mi nem ablakot nyitunk, hanem teljesen önálló, au tonóm televízióként tekintve az EMTt gazdasági partnerség megkötésére van elképzelésünk” - mutatott rá lapunknak Cselényi. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke az ÚMSZnek jelezte: senkinek nincs “mandátuma” dönteni szombaton a kérdésben. Gáspárik, mint a JJA egyik alapítója - Csép Sándor, Markó Béla, Gálfalvi György mellett - javasolni fogja: pályázati úton hirdessék meg az EMTre kidolgozandó koncepciót, mivel eleve nem lehet államtól kapott pénzeket pályáztatás nélkül elbírál ni. vissza Kényelmes tudatlanság Új Magyar Szó 2006. február 17. Szerző: Szőcs Levente Ma az RMDSZ ismételten javasolni fogja az államfőnek, hogy vegyen maga mellé valakit, aki belülről ismeri a kisebbségek sorsát, gondja it. Ha már sporttanácsosa kettő is van... Nem ez az első ilyen jellegű kezdeményezés. A romániai magyarság érdekképviseleti szervezete a rendszerváltás után valamennyi államfőtől kérte a kisebbségi tanácsos kinevezését - hiába. Hogy miért kérte és miér t kéri? Emlékeztessünk egy - azóta sokszor beszédtémává vált - médiaeseményre. A közszolgálati televízió múlt heti műsorában ketten vitáztak: Markó Béla és Emil Boc. A demokrata pártvezető újból határozottabban kijelentette, hogy pártja nem fogadja el a ku lturális autonómiát (“nem alkudozik”), mert az sehol Európában nem létezik. Az RMDSZ elnöke emlékeztette koalíciós partnerét, hogy pár nappal korábban személyesen nyújtott át neki egy tájékoztató anyagot az összes működő autonómiamodellről. Boc ezt nem tag adta, de továbbra is a Velencei Bizottság egy régebbi, azóta kiegészített jelentésére hivatkozott. Arra, amely szerint kulturális autonómia nem létezik, és amely - végső soron - alátámasztotta álláspontját. Ugyanezzel az érveléssel hárított Traian Basesc u, amikor január 25én, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt kijelentette: Romániának nem kell elfogadnia kulturális autonómiát, mert ilyesmi Európaszerte nem létezik. Az elnöki hivatal szóvivőjével később folytatott beszélgetésből kiderült, az ál lamfő valóban őszintén “hazudott”: kulturális autonómiáról nem tud sem ő, sem kisebbségügyi tanácsosa. Ez utóbbi egészen pontosan azért nem tud, mert egész egyszerűen - nem létezik. Az államfőnek pedig természetesen nem kell, mert nem lehet mindent tudnia. Íme, két érv, amely a kisebbségi tanácsos kinevezése mellett szól. Ha Traian Basescu elfogadja az RMDSZ újbóli felvetését, azzal azt bizonyítaná, hogy január 25én, Strasbourgban jóhiszeműen mondott nemet a kulturális autonómiára. Ellenkező esetben az d erülhet ki, hogy nem képes jobbat nyújtani pártelnök utódja szánalmas alakításánál. Vagy ahogy a választási kampányban szerette mondogatni: ő is Bockal mér. És a kényelmes tudatlanságot választja. vissza A boldogulás tari fája Új Magyar Szó 2006. február 17. Szerző: Szőcs Levente Száznyolcmillió forintot fordítottak az elmúlt évben a magyar állampolgárok személyi jövedelemadójuk felajánlható egy százalékából a kiemelkedően közhasznú Szülőföld Alap (technikai szám 1311) jav ára. Ez az a
