Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
11 A másik, az SZAval kapcsolatos ügy, melyet Pomogáts múlt hét végi marosvásár helyi sajtótájékoztatóján megemlített, az volt, hogy Szász Jenő a székelyudvarhelyi árvízkárosultaknak küldött magyarországi adományok jelentős részét nem a rászorulók támogatására fordította, illetve, hogy a pénzadományok egy részét saját és beosztottjai magánbankszámláin helyezte el. Székelyföldet tavaly augusztusban sújtotta az árvíz. Ezt követően mind Romániából, mind Magyarországról jelentős összegek érkeztek a károsultak megsegítésére. A Szász Jenő vezette alapítvány több bankszámlaszámot is meghirde tett, melyre a segélypénzt át lehetett utalni. Ezek közül az egyik magáé az alapítványé volt, egy másik pedig Szász Jenő két beosztottjáé a polgármesteri hivatalban. A polgármester mindezidáig - 2006 februárjáig - az SZA számlájára beérkezett összegek mind össze felével számolt el. A pénzek sorsával még decemberben foglalkozott a székelyudvarhelyi önkormányzat is. Akkori ülésén az ülésvezető városatya felszólította Szász Jenőt, magyarázza már meg, miért nem szerepelnek a segélyként kapott összegek a költség vetés kiegészítő tervezetében. A polgármester erre adott válasza a romániai sajtó szerint az volt, hogy az adományok nem a város számláira, hanem magánszámlákra érkeztek, így aztán ő csak az adományozóknak köteles elszámolni velük, senki másnak. De vajon mi lett a pénzekkel? Egy részükből Szász az árvíz által ugyancsak megrongálódott városi sportcsarnok renoválását és üzemeltetését finanszírozta, mégpedig az előzetes kárfelmérést jóval meghaladó összeggel. Ez már csak azért is furcsa, mert a csarnok céljai ra a bukaresti kormány is biztosított egy nagyobb pénzalapot. Szász a minderről megjelent sajtóbeszámolókra azzal reagált, hogy a segélypénzek "nagyságrendjéről" ő igenis beszámolt az önkormányzatnak - ha nem is túl hosszan. A Gyurcsány kormánytól kapott 3 0 milliós árvízsegélyből a város 7,5 milliót kapott, amiből hivatala 960 családnak folyósított támogatást. Arra a kérdésre, miért kellett magánbankszámlákon elhelyezni a támogatások egy részét, Szász azt válaszolta, hogy így kisebb a bürokrácia és hogy a m agyarországi adományozók szívesebben küldik a pénzüket egy alapítvány, mint egy romániai költségvetési intézmény számlájára. Az RMDSZ országos segélybizottsága mindenesetre tiltakozott az ellen, hogy a székelyudvarhelyi polgármester más célra fordítsa az a dományokat, mint amilyenekre azokat szánták. Egy erdélyi rá diós és egy televíziós állomás decemberben levélben érdeklődött afelől, miért nem számolt el Szász az összes adománnyal. A polgármester erre egy más sajtóorgánumban úgy válaszolt, hogy még nem telt le a válaszra kitűzött határidő. Ami pedig a rádiós és tel evíziós állomás munkatársait illeti, őket kitiltotta a polgármesteri hivatalból. A harmadik kétes ügy, amely a Székelyudvarhelyért Alapítvány, illetve vezetője, Szász Jenő nevéhez fűződik, nem más, mint egy kifizetetlen vámtartozás. Ez is az IKA egy korább i adományával kapcsolatos. Az alapítvány még 2001ben műszaki berendezéseket juttatott különböző városokban működő magyar televíziós stúdióknak és újságíróknak. Az ügyet romániai magyar részről az SZA intézte. Az igénylő stúdiók és újságírók meg is kapták a berendezéseket és használják is őket. Az SZA nem fizetett értük vámot, mondván, hogy közszolgálatú célra felajánlott adományokról van szó. A román vámhatóság ezt azonban másként látta: szerinte a berendezések pénzben kifejezhető hasznot hajtanak használó iknak, tehát vámot kell fizetni értük. A dologból per lett, amit a vámhatóság nyert meg. Ennek következtében felmerült annak veszélye, hogy a berendezéseket elkobozzák és elárverezik. Ezt követően jelentek meg az erdélyi magyar sajtóban azok az értesülése k, amelyek szerint a budapesti Duna TV fizeti ki a vámilletéket. Ezekre Cselényi László a csatorna igazgatója az Erdélyi Riportnak adott interjújában igen keresetlenül reagált: "A Duna TV nem hülye és én nem azért kerültem oda elnöknek, hogy ilyen csapdákb a lépjek.Függetlenül attól, ki kivel rokonszenvez, milyen politikai platformon van, hogyan fizethetné ki a Duna TV azt a vámot, amit valaki három éven át nem fizetett ki!" Cselényi egy olyan megoldást vázolt fel, melynek értelmében a vezetése alatt álló i ntézmény megvenné a szóban forgó berendezéseket és használatra átengedné őket jelenlegi kezelőiknek. Kepecs Ferenc vissza Médianagyság Népszava, 2006. február 15. Sokat veszít Magyarország lakosságának elsöprő többsége, amiért évek óta következetesen aligalig nézi a Duna Televíziót. Az elmúlt két hétben kevés olyan nap akadt, amikor a közsolgálati adó ne mutattahirdetteéltette volna hazánk egyik médianagyságát: a saját elnökét. Már a jelenség egyedisége miatt is számot tarthat az érdeklődésre, hiszen talán az egész világon nincs még egy tévéelnök, aki ennyit szerepelne a vezetése alatt álló televízióban, mint
