Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-16
28 Interjú Olli Rehn bővítési EUbiztossal HVG, 2006. február 15. 00: 00 Miközben az Európai Unióban fogy az étvágy az integráció további kiterjesztésére, a 44 esztendős Olli Rehnnek, az Európai Bizottság bővítésért felelős finn tagjának az a dolga, hogy eredményes csatlakozási tárgyalásokat folytasson a még belépésre várók hosszú sorával. Olli Rehn Régi motoros a brüsszeli arénában: a Helsinkiben politikatudományból diplomázott és Oxfordban doktori fokozatot szerzett Rehn 2004es biztosi kinevezését megelőzően, 19982002 között az akkori finn biztos, Erkki Liikkanen kabin etfőnöke volt, 19951996ban pedig képviselő az Európai Parlamentben. Előtte és utána odahaza a kormányfőnek adott tanácsokat a tántoríthatatlan EUhívőként a jórészt euroszkeptikus tagságot tömörítő Centrum Pártból kilógó, a pártelnökségért vívott harcb an emiatt 2002ben alulmaradt politikus. A szelíd modorú, intellektuális finn szívesen emlékszik arra, amikor 1990ben választási megfigyelőként Debrecenben járt. Civilben nagy focirajongó: első osztályú ifjúsági játékos volt, s egészen a nemzeti futball szövetség elnöki pozíciójáig vitte. Brüsszeli kollégái néha kilesik, hogy az irodája előtti folyosón dekázgat. Ird ide HVG: Skandináv liberálisként - aki pozíciójánál fogva szoros kapcsolatban áll olyan muszlim országokkal, mint Törökország vagy Boszni a - mit gondol, miként kellene kezelnie Európának a veszélyesbe fordult karikatúraháborút? O. R.: Meg kell próbálnunk megakadályozni a probléma eszkalációját. Az erőszakot az EU nem tolerálhatja, egyértelmű szolidaritást kell mutatnunk Dániával, Franciaor szággal és az ügyben érintett más tagállamainkkal. A szólásszabadság alapvető európai érték, elveinkért pedig szilárdan kiállunk. Ugyanakkor a szólásszabadsággal felelősen kell élni, mások vallási meggyőződését tiszteletben kell tartani. Miközben vissza ke ll szorítanunk mindenfajta fundamentalizmust, hidakat kell építenünk az iszlám mérsékelt erői felé. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök - Zapatero spanyol kormányfővel együtt - mérsékletre szólította fel a heveskedőket, Abdullah Gül török külügyminis zter pedig kezdeményezte, hogy a kérdést vitassa meg az iszlám országok konferenciája. HVG: Vajon e politikai gesztusok nyomnak többet a latban, vagy az, hogy a tavaly október óta csatlakozási tárgyalásokat folytató török kormány - dacára az önök kéréséne k - még mindig nem változtatta meg a szólás szabadságát erősen korlátozó büntető törvénykönyvet? A "törökség jó hírének megsértéséért" több újságíró is bíróság előtt áll Ankarában... O. R.: A szólásszabadságban nincs kompromisszum, ez nyilvánvaló. Fontos fejlemény, hogy Ankarában - heves belpolitikai viták nyomán és Európa követelésére - nemrégiben ejtették az Orhan Pamuk író ellen felhozott vádakat. De az is igaz, hogy Törökországban még legalább húsz újságíró, író, illetve kiadó áll hasonló büntetőeljárá s alatt. Arra számítunk, hogy az ankarai kormány rövidesen világos eligazítást ad a török igazságügyi szerveknek, miszerint jogszabályaikat az emberi jogok európai konvencióját is tekintetbe véve kell alkalmazniuk. Erdogan miniszterelnök már jelezte, hogy nemsokára módosítják a büntető törvénykönyvet, amely most túl tág értelmezési lehetőséget nyújt az ügyészeknek és bíráknak. HVG: Lapunk megjelenésekor ön előreláthatólag Belgrádban tárgyal. Milyen üzenetet visz a szerb kormánynak, miután két hete figyelme ztette őket: ha a háborús bűnökkel gyanúsított Ratko Mladicot nem adják át gyors tempóban a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, az EU felfüggeszti a Szerbia és Montenegróval tavaly ősszel megkezdett társulási tárgyalásokat? O. R.: Barroso bizottsági elnökkel azt fejtjük ki Belgrádban, hogy Szerbiának egyértelműen az EUban a helye, de ennek feltétele, hogy Szerbia is az európai jövőt válassza a nacionalista múlttal szemben. Belgrádnak meg kell találnia és át kell adnia Hágának Mladicot, és segítenie kell abba n, hogy ugyanez történjen a boszniai szerb Radovan Karadzsiccsal is.
