Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-16
18 Magyar Nemzet 2006. február 16. Szerző: Rostás Szabolcs Rendkívül durva és szélsőséges irányt vettek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint annak szenátora, Frunda György elleni támadások a po litikusnak az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében a nemzet fogalmáról elfogadott ajánlása miatt. Frundát különösen az ellenzéki Szociáldemokrata, illetve NagyRománia Párt képviselői bírálják, kezdeményezésükre a román parlament jogi bizottságai ma készülnek meghallgatni az RMDSZes politikust. A két alakulat úgy véli, Frunda hazaárulást követett el, amikor az ET romániai delegációjának vezetőjeként ajánlást dolgozott ki a nemzeti kisebbségek jogállásáról, amelyet a strasbourgi parlamenti közgyűlés el is fogadott. Miközben a nagyromániások irredentának és románellenesnek tartják Frundát, Antonie Iorgovan szociáldemokrata szenátor „hazaáruló banditának” nevezte, sőt megjegyezte: szerinte az RMDSZes honatya homoszexuális. Különben a Frundajelentés k örül kipattant botrány miatt a Markó Béla vezette szövetség a Traian Basescuval péntekre tervezett konzultáción arra kéri majd az államfőt: vesse latba tekintélyét, hogy ne folytatódjanak az elmúlt időszakban elharapózott kisebbség- és magyarellenes kiroha nások Romániában. Frunda összefüggést lát az őt ért támadások és a kormányzó demokraták stratégiája között. Szerinte az Emil Boc kolozsvári polgármester vezette alakulat Románia 2007es EUcsatlakozása után ki akarja kényszeríteni a választások kiírását. vissza Kishatárforgalom: magyar EPsiker Magyar Nemzet 2006. február 16. Szerző: Lovas István Az Európai Parlament strasbourgi ülésén megszavazta a kishatárforgalmi egyezmény kerettervezetét. A fő uniós intézmények együt t döntési eljárásban tárgyalt egyezménye az uniós tagállamok és az azokkal szomszédos harmadik országok könnyített határátkelését szabályozza a határ menti területeken. A tervezet kidolgozásában aktív szerepet játszó Gál Kinga fideszesnéppárti képviselő f elszólalásában kijelentette, hogy a tervezet megkönnyíti a határ mindkét oldala mentén élők mindennapjait, „a szomszédos országokban élő magyarok számára pedig az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást”. Gál Kinga lapunknak nyilatkozva azt mondta, a kerettervezet megszavazása a határ mindkét oldalának 30 – 50 kilométeres sávjában élőknek jelent könnyebbséget. A „kerettervezet” nevének megfelelően kereteket állapít meg, és, folytatta a néppárti képviselőnő, az érintett két államra bízza a határ menti sáv pontos szélességének meghatározását, valamint azt is, hogy a keretben felsoroltakból mely célokból vehetik igénybe a vízummentes átlépést, és hogy az adott országok állampolgárai mennyi ideig ta rtózkodhatnak a meghatározandó sávban. Az EPképviselő hozzátette, hogy az uniónak a most elfogadott kerettervezet átlépési lehetőségeit összhangba kell hoznia a schengeni rendeletekkel. Azt is elmondta, hogy a határsávból határsávba történő átlépésre jogo sító csipkártyát az uniós tagország állítja ki. Lapunk azon kérdésére, hogy a liberális frakcióhoz tartozó SzentIványi István képviselő mire gondolt, amikor ezzel kapcsolatban az EP ülésén reményét fejezte ki: a gyakorlati eredményekre nem kell éveket vár ni, Gál azt felelte, hogy egyrészt az Európai Tanács – mivel együtt döntési eljárásról van szó – a megszavazott kerettervre már csak rá fog bólintani, és utána a kétoldalú tárgyalásoktól függ annak az időpontja, amelytől a határsávban megindulhat a polgáro k szabad áramlása. Pénz a Szülőföld Alaptól. A Szülőföld Alap egymilliárd forintos keretösszegéből falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erősítésére pályázhatn ak elsősorban a magyar közösségek. vissza Szülői tévhit a Felvidéken - A magyar családok csaknem húsz százaléka szlovák tannyelvű iskolát választott Magyar Nemzet 2006. február 16. Szerző: Neszméri Sándor „Azt gondoltam, hogy az a hét és fél év, ami a meciarizmus óta eltelt, amikor is a szlovák demokratikus erőkkel együtt a Magyar Koalíció Pártja is kormányozta az országot, egyfajta empátiát, toleranciát ébreszt a szlovákokban a magyarokkal szemben. Sajnos most csalódnom kellett” – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Szigeti László újdonsült oktatási miniszter, aki úgy látja, hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy senki ne kapja fel a fejét Szlovákiában, ha a kulturális vagy az oktatási tárca élére magyar politikus ke rül. Mint ismeretes, a Kereszténydemokrata Mozgalom a múlt héten kilépett a pozsonyi kormánykoalícióból, lemondtak miniszterei, s
