Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-14
13 MNO 2006. február 13. 15:28 Szerző: Kristály Lehel Nem maradt visszhang nélkül a romániai Bákó megyében a néhány napja Strasbourgban bemutatott, a moldvai csángókról szóló film – állítja a bukaresti Adevarul. A vetítés napján strasbourgi román megfigyelők p rovokáció miatt tiltakoztak, a napilap most névtelen moldvaiak kifogásait és egy polgármester, illetve egy román egyesület elnökének érveit foglalta össze. A moldvai római katolikusok (amelyek többsége a Dumitru Martinasról elnevezett Római Katolikus Egye sületbe tömörül) úgy vélik: a csángó vagy csángómagyar elnevezések használata miatt közösségük tévesen nemzeti kisebbségként jelenik meg a köztudatban – közölte mai számában a bukaresti Adevarul. A február első napjaiban levetített filmet az Európai Parl amentben dolgozó román megfigyelők provokációnak nevezték és közülük többen levélben tiltakoztak a néppárti frakció vezetőjénél. A filmrendező Vitézy Zsófia azzal érvelt: csupán a pusztinai csángó gyermekek egy csoportjának életét mutatták be, a film nagy részét pedig maguk a fiatalok készítették. Az esemény kezdeményezője Schöpflin György fideszes néppárti képviselő volt, aki elmondta: a kérdésről az Európa Tanács külön ajánlást is elfogadott. Hangsúlyozta: céljuk nem az volt, hogy vitát kezdjenek a csángó k helyzetéről. A bukaresti napilap ennek ellenére moldvai helyszíni tudósítással igyekezett bebizonyítani: a produkció nagy port vert fel az érintett megyében. – A moldvai 265 ezer római katolikus román tiszta, történelmi érvekkel képes bizonyítani, hogy a csángó elnevezés, és ennek rájuk vonatkozó használata túlkapások sorozatának minősül, amelyeket hamisításokon és csúsztatásokon keresztül tartanak fenn. Mindezt annak érdekében teszik, hogy fenntartsák a látszatát: Romániában lábbal tiporják e közössége k jogait – vélekedett a bukaresti lapnak nyilatkozó Gheorghe Bejan, az egyesület elnöke. Az újság azzal folytatta beszámolóját, hogy sem Forrófalván sem Gyimesbükkön (amely falvak a cikk szerzője szerint a csángó eszme érdekkörébe tartoznak) nem létezik úgynevezett csángó probléma. Mitöbb – írja az Adevarul – egyes csángónak titulált falusiak számára egyenesen sértő ez az elnevezés. – Mi római katolikusok vagyunk, románok. Ebben a szellemben neveltek a szüleink és nagyszüleink is. Minden román eredetű: úg y a viseletünk, mint a hagyományaink – közölte az újság egy névtelenül nyilatkozó gyimesi öregasszony véleményét. Az írás kitért arra is, hogy Forrófalva (Bákó megye egyik legnagyobb kiterjedésű községe) viszonylatában is értelmetlen nemzeti kisebbségről b eszélni. – Kevés csángónk van. A legutóbbi népszámláláskor körülbelül negyvenen jelentették ki magukról, hogy csángók – jelentette ki Adrian Solomon polgármester. – Ugyan nem vagyunk ortodoxok, de megvan a saját vallásunk, és mi is csak románok vagyunk, ni ncs más nemzetiségünk – hivatkozott a lap egy másik meg nem nevezett falubelire. Bákóban több községben is folyik magyar nyelvű oktatás, de az e lehetőség iránt érdeklődők száma csökken – tette hozzá hozzá az újság, majd visszatért a Dumitru Martinas Egy esület hivatalos álláspontjához: a moldvai katolikusok mindig románnak tartották magukat, a "csángómagyar" elnevezést ezért "egy katolikus székely misszionárius nyelvészeti újításaként fogják fel". A cikkíró megjegyezte: a moldvai katolikusok szerint az E urópa Tanács csapdába esett, amikor az elfogadta 1521es számú ajánlását, amely magyar eredetű csángókról és csángó nyelvről tesz említést. Mint írják: a legutóbbi (2001es) román népszámlálási adatok szerint Bakó megyében kevéssel több, mint 119 ezren val lották magukat római katolikusoknak, és körülbelül 114 ezren románnak. Négyezer körüli a magyarok száma, és 796 csángót jegyeztek fel. Az írás azzal zárul, hogy öt éve országos szinten 2062 nyilvántartott csángó közül 403 személy jelölte meg anyanyelveként a magyart. Dákoktól is eredeztették őket A Csíkszeredában szerkesztett Székelyföld kulturális folyóirat korábban az Adevarul által említett moldvai egyesület névadójáról közölt egy átfogó tanulmányt. Ebből szemléztünk – a teljesség igénye nélkül – részl eteket: "A román nemzeti identitás meghatározó eleme egy 18. századi történeti konstrukció: a dákoromán kontinuitás elmélete, mely az elmúlt száz év során dogmává merevedett. Hasonló a helyzet azzal az elmélettel is, melynek lényege, hogy a moldvai katolik usok, a csángók Erdélyből kivándorolt/menekült,
